Megvonták a rokkantsági ellátását egy nőnek, mert a posta nem vitt ki egy levelet
A posta szerint vannak olyan utcák Kecskeméten, ahova a kézbesítők nem mernek bemenni.
A posta szerint vannak olyan utcák Kecskeméten, ahova a kézbesítők nem mernek bemenni.
Az emberi jogokat sértő szabályok helyett március végéig kellett volna törvényt alkotni a rokkantsági ellátásokról.
A legtöbben Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében dolgoznak, a legkevesebben Nógrádban.
Az Ab által szabott határidő már lejárt, ezért az MSZP-s Tóth Bertalan rákérdezett, hogy mikor rendezik végre a dolgot.
Nem alkotott új törvényt a parlament a rokkantsági ellátásokról, pedig vasárnap volt a határidő.
Szerda késő este a Magyar Közlönyben közzétették, amit már tudni lehetett: 2,7 százalékkal nőnek januártól a nyugdíjak.
Nehéz fizikai munkára küldtek egy férfit, miután a rokkantsági felülvizsgálaton erre egyszerre alkalmasnak találták. Egy utcai támadásban megrokkant nőnek pedig hitelt kellett felvennie, hogy átvészelje a járadékának lecsökkentését. Az Alkotmánybíróság a rokkantellátásokról szóló törvény újragondolására kötelezte a parlamentet, de a megalázó tortúrákon átesettek nem sok jót várnak ettől.
Milliós összegekről lehet szó egyes, egészségesebbnek minősített embereknél, az MSZP azt is belevenné egy országgyűlési határozatba, hogy a kormány kérjen bocsánatot.
Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást kap. Ennek a szabályozásnak a részleteit gyűjtötte össze az Adózóna.
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy bár az állam elég nagy szabadsággal határozhatja meg, hogy pontosan kinek mi jár, azért nem önkényesen.
Közel félszázan kapnak félmilliónál is több nyugdíjat havonta, de az országban van két ember, aki egymilliónál is többet kap. Rétvári elárulta, hogy lehet ez.
Augusztus 1-jétől már nem minden rokkantsági ellátásban részesülőnek kell részt vennie a korábban kötelezően előírt orvosi felülvizsgálaton.