Duplán megvezette a kormány az embereket: miután megkurtította a választások előtt fixre beígért rezsicsökkentést, a környezettudatosan saját napelemek telepítésére készülőket olyan helyzetbe sodorta, hogy ne érje meg nekik a beruházás.
Felmérik, mekkora terhet jelent a vállalkozásoknak az energiaárak emelkedése, és azt is, ki hogyan reagál rá. Szerdán lezárul a kérdőív.
E-mailben is várja a jegyzői igazolásokat és a formanyomtatványokat az MVM Next a többlakásos, de egy gázmérős lakások lakóitól, akik így juthatnak kedvezményes áron az átlagot meghaladó földgázmennyiséghez.
Az elszálló energiaárak miatt kilátástalan helyzetbe kerülhet a fogyatékosok ellátásának állami közfeladatát végző Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete.
Csak az ipari felhasználók esetében lesz díjemelés a távhőszolgáltatáshoz kapcsolódóan, a lakosság esetében – legalábbis idén télen – nem. Indul viszont egy mérőóraprogram.
Még a szezon előtt rezsinövekedésre számíthatnak a távfűtést használók is az Átlátszó szerint. Lehet, hogy lesz olyan, akinél eltörlik a rezsicsökkentést, és itt is számítani lehet arra, hogy csak bizonyos határ alatt lesz kedvezményes a fogyasztás.
Az Orbán-kormányok legfőbb kedvezményezettje, a „nemzeti középosztály” lemondhat a nyugati életszínvonallal kapcsolatban szőtt álmairól. Az az illúzió is szertefoszlik, hogy a megszilárduló polgárság kulturális szokásai széles körben mintává válhatnak.
Inverterhiány miatt csúszik a napelemes rendszerek kiépítése, amit sokan állami támogatással remélnek megvalósítani, de szorítja őket a határidő. Be is indult a trükközés, keringenek a vándorinverterek.
Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője biztos benne, hogy a segítségnyújtás iránti igény érzékelhetően megnő majd a következő időszakban, de közben a segítséget nyújtók költségei is jelentősen megemelkednek. Hogyan élhet túl az Igazgyöngy? Mennyi tartaléka van az alapítványnak? Interjú L. Ritók Nórával.
Csigalassúsággal halad, de legalább már 497 napelemes pályázat esetében szerződést kötött az állam. Igaz, ebből még egyet sem fizetett ki, ráadásul több tízezer igénylő áll sorban.
„Kár, hogy nem figyeltem jobban” – írta egyik olvasónk, amikor megpróbálta felidézni, a nagyszülei hogyan takarékoskodtak a családi erőforrásokkal. A felhívásunkra jelentkezők olyan korok tanulságait idézték meg, amikor nem volt ciki a zsíros és a vajas kenyér, bevett volt, hogy a dolgokat nem megvették, hanem kölcsönkérték, és nem volt kidobott étel. Azt persze senki sem állítja, hogy ez könnyű élet volt, és joggal hihetnénk, hogy sok ilyen megpróbáltatáson már túl vagyunk. Sok jel mutat viszont arra, hogy a megpróbáltatások még előttünk vannak, ezért szerettük volna mozgósítani a nagyszülők, szülők által ránk hagyományozott kollektív tudást.
Az ipari minisztérium állítja, kevesen lógnak ki az „átlagfogyasztásból” és az ő többségük is csak egy kicsit.