Izraeli kutatók szerint a fekete lyukak valójában nem fekete lyukak, hanem fagyott csillagok, amelyek korábban is létrejöhetnek, mint azt eddig gondolták.
A Physical Review Letters című szaklapban megjelent új tanulmányban azt állítják a szerzők, hogy sikerült megoldaniuk az 50 évvel ezelőtt leírt Hawking-paradoxont.
Az árverést szervező aukciósház szerint ez a legértékesebb Einstein-kézirat.
Elkészült a sötét anyag legnagyobb és legrészletesebb térképe. Az eredmények meglepték a tudósokat, ugyanis az anyag sokkal egyenletesebbnek és kiterjedtebbnek tűnik, mint azt a korábbi elméletek alapján vélték.
1919-ben egy hónapokon át tartó kísérlet tartotta izgalomban a világ tudósközösségét. A tét Albert Einstein általános relativitáselméletének igazolása volt. Részlet Walter Isaacson Einstein - Az ember a relativitáselmélet mögött című könyvéből.
A Tejútrendszer közepén lévő nagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag fényének megfigyelésével támasztották alá az eddigi leghatározottabban Albert Einstein 1915-ös relativitáselméletét amerikai tudósok.
Különleges jelentőségű Einstein-kéziratot kapott a stockholmi Nobel Múzeum: az 1922. december 21-én nyilvánosságra hozott írás a múzeum szerint Albert Einstein első munkája, amelyet a Nobel-díj átvétele után megfogalmazott. Ebben a fizikus az akkor még vitatottnak tartott általános relativitáselméletét védte meg.
Száznegyven éve, 1879. március 14-én született Albert Einstein, a relativitáselmélet és a modern fizikai világkép megalkotója, minden idők egyik legzseniálisabb természettudósa.
Égitestekkel tesztelték Albert Einstein elméletét az általános relativitásról és Galileo Galilei kísérletének igazát egy hat éven át tartó kísérletben.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei távcsőegyüttesének műszerével és a Hubble-űrtávcsővel csillagászok az Einstein-féle általános relativitáselmélet eddigi legpontosabb, Tejútrendszeren kívüli tesztjét szolgáltatták.
A francia kutatók arra voltak kíváncsiak, az ekvivalenciaelv mennyire állja meg a helyét a világűrben. Úgy tűnik, Galilei elve – amelyre Einstein a relativitáselméletét is alapozta – tűpontos volt.
A tavaly felbocsátott kicsiny műhold eddig nem bukkant olyan tényezőre, amely kétségbe vonná a híres fizikus által száz éve kidolgozott elméletet. A CNES francia űrügynökség hétfői közlése szerint az eszköz "páratlan pontossággal" erősítette meg a Microscope nevű francia műhold Einstein relativitáselméletét.