Recsken a sárlavina által károsult lakosok pertársaságot hoztak létre, hogy kártérítést követeljenek a felelős NER-közeli bányától, miután a kormány visszavonta az eredetileg elkülönített 500 millió forintos támogatást.
Hiszen a vizsgálatot egy, a kormánytól teljesen független állami intézmény végezte, így nincs is beleszólásuk.
A bányacég nem ismeri el, hogy kárt okozott volna, szerintük az időjárás tehet mindenről.
A károsultak azokra a szabálytalanságokra alapoznak, amelyeket a bányakapitányság tárt fel.
Húsz házat öntött el az iszap, a bányakapitányság megállapította a vállalkozó felelősségét.
Az ügyben a károsultak érdekeit képviselő ügyvédnek azt mondták, hogy azért nincs vizsgálat, mert nem történt üzemzavar.
A júniusi esőzések hatására Recsk egyik utcáját többször is elöntötte a sár, ami az utca fölötti bányából zúdult le, aminek egyik tulajdonosa Kósa Lajos egy barátja.
Nagyon sürgős lett az államnak kiválasztani tanácsadót a világ tizedik legnagyobb rézérckészletét és úgy 50 tonna aranyat rejtő recski bányák újrahasznosításához. Három munkanap alatt vajon ki tud minden papírt, igazolást előteremteni? Ez is a november 1-jén hatályba lépett szigorúbb közbeszerzési törvény előtti kiírás, mi más?
A recski ércbányatelkek újrahasznosításának lehetőségét vizsgálja a kormány. A bányát 2000-ben zárták be.