Mi a különbség a magyar vásárló és a turista között? Mire figyeljünk, ha külföldön próbálnánk szerencsét az itthon már befutott cégünkkel? Hol van a határ a különleges és a túl elvont között, ha alapanyagokról van szó? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Dormán Péterrel üzleti podcastunk új évadjának első részében.
A tulajdonosok azt ígérik, itt nincs vége a történetnek.
Több mint hatmillió ember menekült el tartósan Ukrajnából a háború két évvel ezelőtti kitörése óta, és bár jelentős részük Magyarországon keresztül hagyta el a háború sújtotta országot, többségüknek nem hazánk volt a végcél. Akik mégis itt maradtak, azoknak magyar nyelvtudás, helyismeret és kapcsolati tőke nélkül nehéz beilleszkedni és állást találni, de sikersztorik így is akadnak. Sorozatunkban három, a körülményekhez képest szerencsés ember sorsát mutatjuk be. Ukrán menekültek magyarországi élete, III. rész.
Oroszország azt állítja, hogy nyugati fegyvereket használtak a Moszkva által ellenőrzött luhanszki terület egyik városa elleni támadásban.
A Magyar Pékszövetség elnöke szerint az albán pékárukat az teszi vonzóvá, hogy melegen árulják őket.
Az ellenőrzés során többek között mintegy egy tonna nem nyomon követhető, valamint lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszert vontak ki a forgalomból, találtak több éve lejárt terméket is.
Az üzlethelyiség jelenleg is kiadó.
Igazi lavinát indított el Kern András azzal, hogy rendszeresen lazán felparkol a járdára, amíg beszalad a pékségbe egy túrós péksüteményért, még a kerület vezetése is komoly változást jelentette be miatta.
Az Arrigoni pékség csaknem száz éven át látta el friss kenyérrel a pápákat és a helyben lakókat, a környék megváltozásával és a költségnövekedéssel azonban már nem tudott lépést tartani.
Gatyába rázta János Fülöpöt, aztán vettek egy láda kalácsot húsvétra.
Nem tűr kompromisszumot sem az alapanyagok, sem a módszerek terén egy franciaországi pék, emiatt a konkurenciához képest aranyáron tudja csak árulni portékáit. Mégis sikere lett.
