A 20. századig nagyjából a jó tanuló jogászokból kerültek ki az ország vezetői, a világháborúk közötti utódaik főleg katonai iskolákba jártak, a kommunistáknál az iskolai végzettség már nem számított. A magyar politikusok az iskolapadban című kötet 340 év 86 magyar politikusának iskolai karrierjét mutatja be Thökölytől Pozsgay Imréig.
Bejut-e Trump a Fehér Házba? Beszavazzák-e a szélsőjobbot a németek a Bundestagba? Kiszavazzák-e magukat az unióból a britek? – a HVG címlap-sztorija azt járja körbe, miért lázadnak a választók a régi politikai elitek ellen a nyugati világ számos országában.
Senkit nem hagy az út szélén a Fidesz, miután Orbán a ciklus alatt többször kifejtette, aki hűséges, arról gondoskodnak. Megnéztük, mi lehet a 199 fős parlament kialakítása után az elitcsapatból kikerülő kormánypárti politikusokkal. Meglepő eredményt kaptunk: a 259-ből mindössze egyetlen ember sorsa bizonytalan.
Semmi más nem látszik fontosnak, mint a másik legyőzése, gyengítése, a reputáció megőrzése, a szavazók megtartása - véli Török Gábor politológus.
Az ország most Hajdúhadházára figyel, nehogy a cigánysoron kés villanjon, lövés dördüljön. Eközben Orbán Viktort balos értelmiségiek kilövéssel fenyegetik, Gyurcsány Ferencet pedig jobbosok lőnék a Dunába.
Milanko Sarancsics, a szerb állami vasúttársaság egykori vezetője sokáig kitartóan tagadta a vádakat, aligha lepődött meg azonban, amikor szerdán délután a rendőrség letartóztatta egy kávézóban. Azzal gyanúsítják, hogy 2004 májusa és 2006 novembere között társaival minimum 1 240 000 euróval károsította meg Szerbiát.
Az elitpártok és a pártelitek – egy kivételével – nagy pofont kaptak a 2010-es választás első fordulójában. A választók büntettek. Mondhatnánk azt is, takarítottak a politikában. Ráfért. S a jelek arra utalnak, hogy a győztesek sincsenek biztonságban, annak ellenére, hogy momentán még több mint két és fél millió ember kinyilvánított szimpátiáját élvezik. Ha nem váltják be a rájuk szavazók reményeit, akkor a népharag könnyen ellenük fordulhat.
Ha a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás idején bevezetik az alapvető szerkezeti reformokat, Magyarország fel tudott volna zárkózni a fejlett nyugati társadalmak szintjére. A politikai elit azonban reformok helyett ígérgetésekbe kezdett – állítja a 85 éves Vitányi Iván, az MSZP egyik alapítója, a Demokratikus Charta egykori szóvivője e a hvg.hu-nak adott interjúban.
Húsz évvel a rendszerváltoztatás után a társadalom jelentős része bizalmatlan az állammal, a jogszolgáltatással és a politikai elittel szemben. Általános az a vélekedés, hogy ez az uralmon lévő elit immorális, korrupt és mindennek a tetejében nem jól vezeti az országot. Mindezek ellenére a magyar rendszerváltoztatás nem tekinthető kudarcnak. A demokrácia politikai intézményei kiépültek. Az állami tulajdont felváltotta a magántulajdon. A politikai elit gyenge teljesítménye ellenére az ország húsz év alatt sokat gyarapodott.
A magát értékkutatóként definiáló szociológus, az “Új reformkor” megálmodója sokkal inkább a társadalomtól, mintsem a hitelét vesztett politikától várja azt, hogy az ország magára találjon. A nemrég megjelent Csapdák és egerek című könyvében egy új reformkor szükségességéről beszél.
Miközben a hajó süllyed, a zenekar játszik: a politikai elit vidám szerepcserékkel, kutyafülével, ciánbeszéddel és Bokros-mumussal igyekszik szórakoztatni a közönségét. De kinek marad hely a mentőcsónakban?