Tóta W.: Hajrá, genetikailag alattvalók!

Na tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim, utoljára hangzott el ez a finom megszólítás. Eddig is pukkadoztam a röhögéstől, amikor a tiszteletreméltó magyarságról pofáztam, meg – édes istenem – Brüsszelben arról, hogy mindig is Európához tartoztunk.