A marketing alattomos erővel hat a tudattalan énünkre, és már ott is egy tábla csoki a kezünkben. A neuromarketingesek legalábbis ezt akarják mindenkivel elhitetni, és hozzáteszik, hogy a döntéseinkért az agyi törzsdúcok területe a felelős. Tényleg ilyen egyszerűen működik?
Hiába is tagadnánk, ha megfog egy reklám, fiziológiai reakcióink lebuktatnak – a "lebuktatásban" rejlő üzleti lehetőségeket igyekszik kihasználni egy magyar startup. A Synetiqnél tudják, miért lett sikeres Kasszás Erzsi, még ha illett is utálni.
Online fotóarchívumot építenek, harcolnak az élelmiszerpazarlás ellen, új technológiák alkalmazásával keltik életre a klasszikus művészeteket és mesélik el történeteiket – csak néhány megoldás azok közül, amelyek felkerültek a New Europe idei százas listájára.
A fogyasztók manipulálása egyre tudományosabb alapokon nyugszik, hála az univerzum talán legkomplexebb struktúrája, az agy folyamatos feltérképezésének. Ennek köszönhetően a neuromarketing is egyre hangosabban követel magának helyet a megszokott befolyásolási technikák között.
Bérelt helye van a neuromarketingnek a jövő meghatározó trendjeiről szóló jóslatokban, amióta az érzelmi hatást kutató irányzat elméletét a kilencvenes években az amerikai Harvard Egyetemen megalkották, majd az utóbbi években a vele foglalkozó cégek gyakorlati tapasztalattal is feltöltötték.
Robbanásszerűen nő az embert érő impulzusok száma a digitalizációnak köszönhetően: alig van olyan élethelyzet, amikor nincs egy okoseszköz a kezünk ügyében. Hogyan tanulunk és hozzuk meg döntéseinket a felgyorsult világban? A jövő kedden induló Media Hungary idén kiemelt figyelmet szentel a neuromarketing aktualitásainak, a HR-szakma digitális kihívásainak, illetve a különböző társadalmi csoportok fogyasztási szokásainak is.
Az agykutatás tudományának felhasználásával nyújt segítséget alapvetően filmes kutatásokhoz egy magyar startup cég fejlesztése, amellyel a marketingesek hatékonyabb reklámokat, a nézők pedig színvonalasabb, szórakoztatóbb tartalmakat kaphatnak.