Fülöp-szigeteki vendégmunkások a dunai árvíznél, a felcsúti kisvasúttal suhanó Magyar Péter, az ukrán-orosz front egyik legkeményebb része, a főnökkel kacagó fideszesek – a HVG riporterei kiválogatták az idei kedvenc fotóikat.
Iskolai keretek között nem tanulta a fotózást, és a fényképeit sem megrendelésre, hanem saját magának készítette, Kereki Sándor elkapott tekinteteitől és helyzeteitől mégis nehéz szabadulni. A hetvenes évek Budapestjén megörökített pillanatai egyszerre ragadják meg a város hangulatát, és a benne élők nagyon is személyes történeteit. Kereki Sándor képei a mai napig frissnek hatnak, és a Fortepan mellett a Capa Központban is megtekinthető február 4-éig a belőlük rendezett kiállítás.
Lencsevégre kaptuk a Mészáros Lőrinc-Várkonyi Andrea házaspárt, lefotóztunk egy lövedéket, ahogy kiröppent az ágyúcsőből, láttuk, amikor Orbán és Erdogan, a két jóbarát, együtt nézték az Atlétikai Világbajnokságot, megörökítettük a diákok vérespólós performanszát a Karmelita előtt, és azt is, amikor a Nobel-díjas Karikó Katalin köszöntötte Szegedet. Idézze fel 2023 eseményeit a HVG fotósainak hírképeivel.
Tűz, tűz, tűz – forró évünk volt 2023-ban, ez a benyomásunk támadhat, ha végignézzük a hvg.hu fotószerkesztői által az idei év ügynökségi fotóiból összeválogatott képeket.
Egyszerűsíti és továbbfejleszti a távoli QR-kódok leolvasását az Android fejlesztés alatt álló újdonsága, ez pedig számos esetben könnyítheti meg a kódleolvasást a hétköznapokban.
Zsuzsi és Tamás 3 gyermeket tervezett, de házasságuk első évében három magzatot, majd további egyet vesztettek el. A sok fizikai, lelki és anyagi teher után Zsuzsinál petevezeték-gyulladást diagnosztizáltak, amit nőgyógyászai nem vettek észre az évek alatt. Vetéléseit ez okozhatta. Petevezetékei deformálódtak, el kellett azokat távolítani. Spontán nem eshet már teherbe. 2021-ben egy szlovák klinikán lombik programba kezdtek. Két körben egy-egy embrió beültetése, majd azok elvesztése után a házaspár elindította az örökbefogadás folyamatát. Egészséges vagy korrigálható egészségi állapotú, 0-3 év kor közötti gyermeket szeretnének, nemi és származási megkötés nélkül. Kovács Bea képgalériája az ő útjukat követi nyomon.
A hőmérő stabilan 30 fok fölött volt hétfőn, sőt néha már a 40-et nyaldosta alulról, ezért aki tehette, árnyékba menekült, vagy egyenesen bele a vízbe, de volt, aki megelégedett egy étterem teraszával is, ha stabilan küldte arcába a hűsítő levegőt a kihelyezett ventilátor. Hétfőtől szerdáig hivatalosan is hőségriadó van az országban, nem meglepő hát, hogy így reagálnak az emberek, persze nem mindenki, hiszen láttunk olyanokat is, akik nem törődvén a kánikulával, egyszerűen csak kifeküdtek napozni.
Különleges szemszögből, meghökkentő pillanatokban mutatják meg a körülöttünk lévő világot a Varázslatos Magyarország 2022-es természetfotó pályázatának a díjazottjai. A fotósok 9 pályázati kategóriában, csaknem 4000 fotóval versenyeztek. A magyar természetfotó nagydíját Daróczi Csaba nyerte el. A Magyar Nemzeti Múzeumban 70 alkotó több mint 200 képéből készült kiállítás, amely a főváros mellett vidéki kiállítóhelyeken is megtekinthető.
Személyes indíttatásból készült Somorjai Balázs Panelvilág című fotósorozata: ő maga is az egyik hatodik volt. A képei különös, szerethető sokféleséget mutatnak be, ahogyan a panellakókat a kívülről talán egyforma, de belülről nagyon is személyre szabott otthonaikban ábrázolja. Mindannyian a saját arcukra formálták a környezetüket, még ha ebben a nagyléptékű, monoton szürkeségben is élnek.
Nemzet és Asszociáció címmel nyílt fotókiállítás a szentesi Koszta József Múzeumban a Petőfi 200 Emlékév keretében. A június 11-ig látogatható tárlatra a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakos hallgatóinak alkotásaiból válogattak képeket. Legát Franciska, Kürtösi Marcell, Mucsi Ágota, Petri Csenge, Turi András és Vercse Hunor képei a haza fogalmával, a nemzeti öntudattal, az emlékezet identitásformáló hatásával foglalkoznak. „A pályájuk elején álló fotográfusok számára talán egész mást jelent a haza, és egész másként élik meg magyarságtudatukat, mint amit a reformkori vagy akár a huszadik század második harmadában kialakult kánon diktál számukra. Azt jelenti-e ez, hogy identitásválsággal állunk szemben vagy inkább arról lehet szó, hogy a kánon kereteit kell folytonosan megújítani és egyúttal gazdagítani a nemzeti identitásunk hivatkozási készletét?” – tette fel a kérdést megnyitó beszédében Povedák István kulturális antropológus. Íme, egy kis ízelítő a tárlatból: