Ma a három éven aluliak csupán 14 százalékának, azaz országosan közel 35000 kisgyermeknek van férőhelye a magyar intézményekben. Hiába az elmúlt három év 3500 fős férőhelybővítése, nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon le vagyunk maradva az OECD-országok 30 százalékos átlagához vagy Dánia, Hollandia és Norvégia több mint 50 százalékos arányához képest.
Magyarországon komoly problémát jelent az alacsony munkaerőpiaci aktivitás; e tekintetben hazánk az EU-országok között Málta után az utolsó helyen áll. A nem dolgozók jelentős részét nálunk a kisgyermekes szülők alkotják, ezzel a statisztikával pedig egyike vagyunk azoknak az országoknak, ahol ennek a társadalmi rétegnek a foglalkoztatottsága több mint huszonöt százalékkal elmarad a gyermek nélküli, vagy már idősebb gyermeket nevelő szülőkétől.
A MuKi második szakmai kerekasztalának a célja egyrészt az volt, hogy felhívja a figyelmet a munkaadók és az álláskeresők közötti kommunikációs problémákra (pl. nem megfelelő önéletrajz, nem megfelelő pozíció megpályázása, hibák a személyes beszélgetés során), másrészt pedig, hogy rávilágítson az atipikus foglalkoztatási formák jogszabályi elfogadottságára, és bemutassa az erre vonatkozó jó gyakorlatokat.
A 2012. május 1-jén útjára indult kétéves Munka kisgyermekkel program (MuKi) célja egyéni megoldásokat kínálni ahhoz a lelkiismereti, gazdasági és munkajogi problémához, amelyet a kisgyermekes szülők munkaerőpiacból való kiesése okoz.