A magyar lett az EU legdrágábban működő állama
GDP-arányosan egy tagállam sem költ ennyire sokat a saját működésére. És ennyire keveset sem az egészségügyre. A sok megszorítás közepette viszont pluszpénzt kapott a kormánypropaganda.
GDP-arányosan egy tagállam sem költ ennyire sokat a saját működésére. És ennyire keveset sem az egészségügyre. A sok megszorítás közepette viszont pluszpénzt kapott a kormánypropaganda.
Megszorításokról szól 2024, de vajon megremeg-e a döntéshozók keze, ahogy a 2025-ös költségvetés összeállítása közben eszükbe jut, hogy milyen jó volna egy kis választási osztogatás?
Gondoskodott a kormány arról, hogy a Fidesz gyengülése ellenére se felejtsük el a közönségkedvenc NER-klasszikusokat: sajtóvegzálással és költségvetés-akrobatikával indul az őszi politikai szezon, mi pedig megnéztük, hogyan fogjuk átvészelni a következő hónapokat – és elbúcsúztunk a műsorvezetőnktől.
Elsősorban az ország kockázati megítélésének javulása tette lehetővé az alapkamat újabb csökkentését, de pozitívum, hogy a kormány elkezdte a költségvetési kiigazítást, amelynek mértéke idén a GDP 0,6 százalékára, jövőre 0,7 százalékára rúg. Az inflációs pálya változatlan, 4 százalék körüli inflációs adatok várhatók a következő hónapokban. A jegybank valószínűleg még egy vagy két 25 bázispontos kamatvágást hajt végre idén valamikor, év végére 6,25 százalékos vagy 6,5 százalékos alapkamat valószínű.
A kormány által a közelmúltban bevezetett megszorítások elegendőek lehetnek a 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycél eléréséhez – ha minden jól megy. Az uniós túlzottdeficit-eljárás várhatóan július végén indul, de inkább a hitelminősítők miatt lesz muszáj a kormánynak szerkezeti reformokat végrehajtania.
Ahogy várható volt, a választások után a kormány megszorításokat vezet be. A gazdaság döcög, a költségvetési hiány június végén már 2 656,4 milliárd forint volt, ami az eredeti éves előirányzat 105,6 százaléka. A kormány 400 milliárd forint pluszbevételt vár az idei évre a bejelentett megszorításoktól.
2022-ben 5500 milliárd forint értékben kellett beruházásokat elhalasztani vagy felfüggeszteni, most újabb átütemezéssel „revolvereznek” – mondta az építési és közlekedési miniszter.
Eredetileg 4% alatt lett volna. 6,5% lett a vége… Maradhat? A költségvetési hiány az átlagember számára egy sokkal kevésbé érthető mutató, mint az infláció, mégis óriási jelentősége van. Ezen írásunkban azt kívánjuk bemutatni, mégis hogyan érinti a mindennapjainkat, ha nem sikerül „elfogadható” keretek között tartani az állam bevételei és kiadásai között tátongó szakadékot.
Szombathely környéki utakat terveztet a beruházási stopért felelős minisztérium.
Arra hívnák fel a figyelmet, hogy a Fidesz-kormány felelős a magas inflációért és a megszorításokért.
Már látható, hogy a családpolitikai „vívmányok” korántsem örök életűek. A költségvetés állapota annyira súlyos, annyira kell a pénz, hogy a gyerekek és a családok támogatásán is spórol a kormány. És ezt nem is az EU kéri.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk – csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten búcsúcsokot intünk, megértjük, miért áll lángokban Franciaország, törpefalvakról szóló sorozatunkban pedig ellátogatunk egy hatfős településre.