A világ talán legősibb „szupersztrádája” kötötte össze a csaknem ezer ősi maja települést, amelyet a csúcstechnológia segítségével térképeztek fel Guatemala északi, és Mexikó déli részének őserdei térségében.
A 30 méteres maja Kukulkán-piramis bő 80 évvel ezelőtt már okozott egyszer meglepetést a kutatóknak, a modern technológiának hála azonban egy újabb titkáról sikerült lerántani a leplet.
Megkezdődött Guatemalában a maja időszámítás szerint hamarosan esedékes korszakfordulót - egyes hiedelmek szerint a világvégét - felvezető ünnepségsorozat utolsó szakasza.
Bámulatos vízellátórendszert építettek a legegyszerűbb eszközökkel a maják; az építményt a guatemalai Tikal város ásatásain fedezték fel.
Kevésbé súlyos aszály okozhatta Mexikóban a maja civilizáció hanyatlását, mint korábban gondolták - áll a Science című amerikai folyóirat legfrissebb számában közölt tanulmányban.
A maják elfeledett városát tárják fel Mexikóban, a Yucatán-félszigeten.
A maják rituális áldozatait találták meg egy víz alatti barlangban a Yucatán-félszigeten, életüket aszály idején ajánlhatták fel az isteneknek.
A maja városok épületei hangfalakként, erősítőkként működtek, amelyek viszonylag nagy távolságra juttatták el a zenét vagy a beszédeket - állítják mexikói kutatók.
A maják harci stratégiáját, fegyverzetét elemezte egy mexikói kutató négy régészeti helyszínen lévő faliképek alapján.
A régészeti kutatásokat előrelendítő, új vizsgálati módszert fejlesztett ki egy Közép-Amerikában dolgozó amerikai tudós házaspár, Arlen és Diane Chase. Az orlandói Közép-floridai Egyetem antropológusai repülőgépről kibocsátott lézersugarakkal pásztázták kutatási területüket, s minden várakozásukat felülmúlóan pontos adatokat nyertek a rég letűnt maja civilizációról.