A főpolgármester szerint Budapest eddig erején felül segítette a független alkotóközösséget, ám a válság és a kormányzati elvonások miatt erre idén nem maradt mozgástere.
Eddig több mint negyvenmillió forintot adományoztak kérés nélkül a színház nézői, és ebben még nincs benne az az összeg, amellyel negyven kávézó támogatta a csütörtöki bevételével az Átriumot.
Karácsony Gergely hangsúlyozza: a főváros képtelen átvenni a kormánytól a színházak támogatásának feladatát, ezért ha netán megérkezne az Átriumhoz és a többi színházhoz az állami támogatás, visszakérik a segélyt.
„Nem lehet szavakkal kifejezni, amit most érzünk” – írta csütörtök este a budapesti Átrium színház abban a posztban, amelyben közölték: két hét múlva kénytelenek bezárni, és végleg leereszteni a függönyt. Megmentheti-e a színházat a közönség, van-e politikai szándék a háttérben, és miért jutott ide az Átrium? Erről kérdeztük a színház produkciós menedzserét.
Amikor a hatalom képviselői visszaélnek a pozíciójukkal, és megtehetik, hogy ők mondják meg, hogyan éljek, azt elfogadhatatlannak tartom - nyilatkozta a HVG-nek a 77 éves Kossuth-díjas színész-rendező, aki elmondta azt is, hogy mit kérdezne a miniszterelnöktől, ha találkozna vele. Portréinterjú Lukáts Andorral.
Zalán János, a Színházművészeti Bizottság elnöke, a Pesti Magyar Színház igazgatója elmagyarázta a HVG hetilapnak, miért érdemelt a színháza ötször annyi tao-pótlást, mint amennyit beszedett volna.
Nacsa Olivér és Németh Kristóf szerint van már jogosultsága itthon egy piaci alapon működő színháznak, ezért alapítanak magánszínházat. Állandó helyük még nincs, de az első bemutatót a tervek szerint még idén megtartják.
Az értelmiség talán még megmentheti az országot – Németh Kristóf színészből avanzsált a budapesti Játékszín igazgatójává, aki küldetésének tekinti, hogy egy magánszínház élén kardoskodva hozza újra össze a hazai szakmát. Németh szerint az állam felé megfelelés és bókkompetencia a rendszerváltás óta kísért, helyette valós piaci versenyre van szükség, hiszen csak a függetlenséggel érhető el, hogy egy színház cirkusz helyett valós társadalmi tükörként működhessen.
A színház mindig prioritást élvezett a kultúrpolitikában, ma pedig a teátrumok többsége már nemcsak a pénztárcájánál, de ideológiájában is összenőtt az állammal. A póráz elleni lázadás kockázatos, mégis gyorsan terjedő formája a privatizáció, melynek során az igazgatók, háttértulajdonosok és teljes társulatok igyekeznek bebizonyítani, a magyar színház nem az adófizetők finanszírozta kényszerű sznobéria, hanem valós piaci tényező. Budapesti teátrumvezetőket kérdeztünk visszautasíthatatlan ajánlatokról, több száz fős nappalikról és milliomos nézőkről.
A Játékszín igazgatója megalapítaná a Magánszínházak Szövetségét, melynek tagja lesz a Karinthy Színház, a Rózsavölgyi Szalon, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió, de akár a Centrál Színház is. Németh Kristóf szerint régen eljött volna már annak az ideje, hogy minden színházvezető felelősséget vállaljon a rábízott javakért.
A főváros szabadulna a Centrál Színház fenntartásától, a jelenlegi igazgató pedig bejelentette szándékát a teátrum megvételére. Puskás Tamást kérdeztük a döntéséről.
Nem szűnik meg a budapesti Játékszín, hanem új formában, magánszínházként működik októbertől - erősítette meg Németh Kristóf kedden a Népszava értesülését. A lap szerint a színész három társával megvette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől a százszázalékos állami tulajdonban lévő Játékszín nonprofit Kft.-t.