Új számítási rekordot állított fel bonyolult kvantumfizikai rendszerek szuperszámítógépes szimulációi terén két magyar kutató. Eredményük több területen is mérföldkövet jelent, és a biokémiai összefüggéseket is segít megoldani.
Fák évgyűrűinek radiokarbonos vizsgálatával kiderítették, hogy az erős napkitörés időszámítás előtti 664 nyarán történt.
Hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó, célzottabb gyógyszerek fejlesztését segíti a magyar HUN-REN és japán kutatók közös fejlesztése, melyet egy rangos szaklap is címlapjára tűzött.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) agykutatói egy rendkívül nagy felbontású mikroszkóp segítségével feltárták, mi történik pontosan az idegsejtek közötti kapcsolódási pontokon, az úgynevezett szinapszisokon.
Új módszerrel lehet diagnosztizálni a TBC-t, köszönhetően az ELTE kutatói által fejlesztett algoritmusnak.
Újgenerációs kvantummikroszkópot fejlesztenek ki a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont szakemberei egy nemrég indult projekt keretében, de nem ez az egyetlen érdekes fejlesztés.
A páciens egészségi állapotára, de akár a jövőben kialakuló betegségeire is következtetni lehet az anyagcsere-folyamatokból a jövőben egy új módszernek köszönhetően, amelyet a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatói fejlesztettek ki.
Komoly lépést tettek az öregedés megértése felé az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám. Kutatásuk szerint a DNS mobilis részei, vagyis a transzpozábilis elemek mozgásuk következtében túlságosan destabilizálják genetikai kódunkat, ami az öregedés hátterében állhat.
Szinte mindig éberen figyelnek a kutyák az emberi hangokra, derül ki az ELTE friss kutatásából.
Már szabadalmaztatják azt az új módszert, mely áttörést hoz egy, a terhesség első trimeszterében kialakuló betegség felismerésében.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont (FK) munkatársai egy olyan optikai chipet fejlesztettek ki, amely alkalmas ultrarövid időtartamú lézernyalábok fázisának mérésére. Az eszköz fontos szerepet játszik majd a fény és az anyag kölcsönhatásának megismerésében, így a jövőben hozzájárulhat az elektronikus áramköröknél gyorsabb rendszerek kifejlesztéséhez.
A Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartozó, növényeket megbetegítő tuskógombafajok (Armillaria) fertőzőképességének genetikai hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.