Varga Judit: Csak azért kritizálta a kormányt az EP-alelnök, mert választás lesz Németországban
Az igazságügyi miniszter a német belpolitikával magyarázná, hogy Katarina Barley miért aggódik a magyar demokráciáért.
Az igazságügyi miniszter a német belpolitikával magyarázná, hogy Katarina Barley miért aggódik a magyar demokráciáért.
Amerikai szenátorok írtak közös levelet az elnöknek. Az Oroszországhoz való közeledésünkre is kitérnek benne.
A magyar társadalom jelentős része tudatában van annak, hogy a hazai demokrácia helyzete nem rózsás, és elégedetlen ezzel a helyzettel. Még a fideszesek is több népszavazást szeretnének, miközben sokan úgy gondolják, választáson nem lehet legyőzni Orbánt.
A magyarországi demokrácia helyzetével foglalkozó vitaestet sugárzott az osztrák közszolgálati televízió (ORF) szerda éjszaka, többek között Prőhle Gergely helyettes külügyminisztériumi államtitkár részvételével. A műsorban bemutatott, Magyarországról szóló Paul Lendvai-dokumentumfilmmel szerdán az osztrák lapok is foglalkoztak.
Az amerikai külügyminiszter főleg a romák helyzete és a magyar demokrácia minősége felől érdeklődött, amikor csütörtökön ellenzéki politikusokkal és civil szervezetek képviselőivel találkozott - tájékoztatott újságírókat a bő félórás konzultáció után az MSZP és az LMP vezetője.
A „demokratikus minimum” hungaro-liberális változata olyan, mint a felfújható guminő. Tökéletesek az idomai, nem kér enni, nem veszekszik, mindig rendelkezésre áll – épp csak életre nem kelthető. Ezt a műszépséget űzik-hajszolják csodaszarvasként liberális honfitársaink húsz éve. A demokratikus minimum arról szól, hogy mindjárt az átmenet legelején megalkotjuk ideálisnak gondolt intézményrendszerünket, és akkor is ragaszkodunk hozzá, ha a nép láthatóan nincs rá felkészülve, ha nincs a közösség hasznára - írja Vértes László
A szabadságjogok számonkérhetőségét szorgalmazza a magyar demokrácia védelmében, az európai uniós intézményekhez és kormányokhoz intézett nyílt levelében hetven európai értelmiségi, köztük Václav Havel, Göncz Árpád és Adam Michnik.
Az 1989-90-es rendszerváltás során létrehozott jogi konstrukciók megmerevedésének okait elemzi többek között Fleck Zoltán jogszociológus Változások és változatlanságok. A magyar jogrendszer a rendszerváltás után c. kötete, amely a Napvilág Kiadó gondozásában jelent meg. A ELTE tanszékvezetőjét, akinek kutatási területe a jogállam intézményrendszere, azon belül is az igazságszolgáltatás társadalmi támogatottsága a mai helyzet jogi vonatkozásiról kérdeztük.
A statisztikák elárulják, hogy Magyarországon – lakóhelytől, foglalkoztatottsági rátától, gazdasági világválságtól függetlenül – nagy mennyiségben szednek az emberek hangulatjavítót és még több szorongáscsökkentőt. Ám pusztán a makrogazdasági adatok jobbra fordulásától nem várhatjuk a helyzet látványos javulását - mutat rá Jeskó József a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.