Miután többen is arról számoltak be, hogy a magyar kormány vizsgálja, hogy miként lehetne a határon túli magyarság számára is egyéni választókerületeket kialakítani, egy szlovákiai portál megkérdezte az ottani politikusokat az elképzelésről.
Többen állítják, hogy megint a saját politikai érdekei mentén készül átírni a választási szabályokat a Fidesz. A kormánypárt tagad, de a korábbi hasonló esetek tanulságai alapján ez nem garancia arra, hogy nem lesz ilyen. Ezúttal nemcsak a választókörzetek határait tologatná ide-oda, hanem pluszmandátumokat is szerezhetne azzal, ha a külhoni magyarok egyéni képviselőket is küldhetnének a magyar törvényhozásba. Azt jártuk körbe, hogyan valósítható meg mindez, milyen előnyökkel vagy veszélyekkel jár.
Nem következetes a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a saját illetékessége megállapításakor: ha civileket kell büntetni, akkor a külföld is belföld, ha az elégetett romániai levélszavazatok ügyében kell eljárni, már nem. A választási eredmény szempontjából mindegy ugyan, de a levélszavazatok egész rendszerének hibáit hozta újra felszínre a botrány.
A Kúrián támadta meg Hadházy Ákos országgyűlési képviselő a választási szervek döntését, miszerint nincs jogi lehetőségük vizsgálni a Romániában talált elégett és kidobott külhoni szavazatokat. Az ellenzékre leadott, így elveszett voksok ügye rávilágít a teljes levélszavazási rendszer hibáira.
„Holt lelkek” is szavazhatnak levélben a választáson, kihasználva a határon túli magyar állampolgárok könnyített lehetőségét. A rendszernél a Fidesznek lejt a pálya, 2018 óta még inkább, mint korábban, most április 3-án ráadásul rekordszámú levélszavazat érkezhet.