Az Orbán-kormány alapjaiban változtatta meg a magyar közoktatást, miközben a reformtömeg szinte semmilyen eredményt nem tud felmutatni – hacsak a legutóbbi PISA-mérés katasztrofális mutatóit nem tekintjük annak. Az oktatási tárca hibát hibára halmoz, majd ezeket próbálja korrigálni, és e javítgatásokat sikerként eladni.
A Civil Közoktatási Platform megfogalmazta követeléseit, amelyek teljesülése nélkül szerintük sem az idei tanév hátralévő része, de főként a következő nem lehet sikeres.
Még mindig folyamatosak a panaszok az iskolák államosítása óta. Van olyan tanár, akinek december óta nem érkezett meg a fizetése, egy középiskolában a telefonközpontot kapcsolták ki, mert nem fizették a számlát, sok helyen még mindig nem egyértelmű, mi tartozik az önkormányzat és mi a tankerület feladatai közé. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete határozatlan idejű sztrájk hirdetésére készül. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerint az átvétel rendben zajlott, finanszírozási gondjaik pedig nincsenek.
Nem fogadja el az emberi erőforrás miniszter bocsánatkérését a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azért a mondatért, ami szerint a tanárok csak azt várják, hogy ne kelljen dolgozniuk. A PDSZ szerint a kormány mentalitásával van baj.
Hiába egyezett meg a kormány és a Fidesz-frakció arról, hogy az önkormányzatok visszaszerződhetnek az iskolák működtetésére, végül más döntés született, amelyben meghatározó volt Orbán Viktor kormányfő személyes érvelése – mondta a hvg.hu-nak Pokorni Zoltán. A Fidesz elnökségi tagja, a parlament oktatási bizottságának vezetője szerint a választók 2013 szeptemberétől szembesülnek majd a valódi változásokkal, ami politikailag már kockázatos lehet a 2014 tavaszi parlamenti választás előtt.
Egyelőre folyosói pletykákból tájékozódnak az iskolaigazgatók arról, hogy hogyan érinti intézményüket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megalakulása szeptember 1-től. Az önkormányzatok vezetői sem tudnak konkrétumokat, nem egyeztettek velük. Az átvett dolgozók foglalkoztathatóságát "egyenként kell megvizsgálni" az EMMI szerint.
A fideszes többség sorra leszavazta hétfőn a Parlamentben, az ellenzék pedig megszavazta az oktatási bizottság fideszes elnökének, Pokorni Zoltánnak a módosítóit, amit a szakképzési törvényhez nyújtott be.
A Lehet Más a Politika (LMP) továbbra sem ért egyet a közoktatás átszervezésével, ezért is támogatja, bátorítja a pedagógusok, civilszervezetek esetleges azon kezdeményezéseit, amelyekkel a törvény ellen emelnék fel hangjukat - mondta Osztolykán Ágnes LMP-s országgyűlési képviselő, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke miskolci sajtótájékoztatóján, szerdán.
Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat.
Elfogadta a köznevelési törvényt az országgyűlés kedd hajnalban - a képviselők közül 252-en igennel, 62-en pedig nemmel szavaztak. Pokorni Zoltán a név szerinti szavazáson nemet mondott a jogszabályra.
Bár még el sem kezdődött az új közoktatási törvény zárószavazása, az oktatási államtitkárság már most biztos benne, hogy az országgyűlés rábólint a jogszabályra: hétfő délután több tucat újságírónak küldték el a meghívót Hoffmann Rózsa keddi sajtótájékoztatójára, amelynek a címe „Elfogadta az országgyűlés a nemzeti köznevelési törvényt”.
A miniszterelnök iránti lojalitás miatt döntött úgy Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke, hogy a bizottság minősítse általános vitára alkalmasnak a közoktatási törvény tervezetét - mondta a politikus, megerősítve az Origo ez irányú értesülését.