Költségvetési többlet keletkezett januárban, elsősorban az uniós támogatások folyósításának elindulásának köszönhetően. Ezekből 191 milliárddal több érkezett, mint tavaly, igaz, közben a nyugdíjellátásra és a rezsivédelemre is többet kellett költeni, mint tavaly ilyenkor.
A kormány az év elején spórol, hogy majd később lehessen osztogatni – így kezdődött 2019 után 2020 is.
Közel tizenegy éve most a legalacsonyabb az adósság, az államháztartásban pedig 120 milliárd forint lett a negyedéves többlet.
Pluszban zárt Németországban a szövetségi költségvetés 2014 első felében, erre 1991 óta nem volt példa. A tartományi, szövetségi és helyi önkormányzatok összesített költségvetési többlete eközben a német GDP 1,1 százalékára rúgott az idei első félévben.
Az olajban gazdag arab országokról nem az jut elsőre eszünkbe, hogy kifogyhatnak a pénzből. Pedig ha folytatják a nyakló nélküli állami költekezést, és továbbra is szinte ingyen adják az energiát állampolgáraiknak, úgy pár éven belül már komoly gondok lehetnek. Az éltető kőolaj sem fogja tudni megakadályozni ugyanis azt, hogy rendkívül mély reformokat hajtsanak végre. És egyáltalán nem biztos, hogy ez a lakosságnak is tetszeni fog.
A vártnál nagyobb, 1,6 milliárd eurós költségvetési többlet alakult ki a görög költségvetésben az év első hónapjában. A kormány csak 878 millió eurós többletet várt.
Svájc a korábban vártnál alacsonyabb költségvetési többlettel zárja az idei évet: az 1,4 milliárd svájci frankos plusz ugyan kevesebb, mint a júniusban valószínűsített 2,5 milliárd, de az év elején várt 600 millió frankos hiányhoz képest kedvező.
Novemberben a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapok 53,995 milliárd forint többlettel zártak, igaz, az első tizenegy hónapban a hiány elérte a 188,16 milliárd forintot, a szemben a törvényben előirányzott 8,852 milliárd forint deficittel, illetve a 155,6 milliárd forint várható hiánnyal.