Ezzel dicsekszik a félhivatalos pekingi Global Times, amely a 27 tagállam összteljesítményét hasonlítja össze az 1,4 milliárd lakosú Kínával. Ameddig az Egyesült Királyság is tagja volt az Európai Uniónak, a kínaiaknak nem ment volna ilyen gyorsan a felzárkózás.
Miközben a vetélytársak még mindig a Kínából elindult Covid–19-járvánnyal küszködnek, addig Peking képes gazdasági növekedésről beszámolni. A negyedik negyedév jobban sikerült a vártnál, idén ezért remélnek dinamikus GDP-növekedést.
A kínai gazdaság helyreállása javuló ütemben folytatódott az előző negyedévhez képest, a növekedés azonban elmaradt attól, amit az elemzők vártak.
Az amerikai büntetővámok is megtették a hatásukat.
A kínai kormány intézkedéssekkel próbálja lassítani a tőkekihelyezést, mert az további nyomást gyakorol a jüanra és csökkenti az ország devizatartalékát.
A „Kína gazdasága 2018-ra megelőzi Amerikát” (Forbes), vagy „A kínaiak túl sokáig halogatták” növekedési modelljük módosítását (Soros György), illetve hasonló jellegű előrejelzéseket nap, mint nap hallhatunk a hírek között. Ezek gyakran igen ellentmondóak és zavarba ejtők, ráadásul az sem segít, hogy Kínáról közismert, az országukra vonatkozó híreket szigorú ellenőrzés alatt tartják.
Unortodox adóztatási módszerhez folyamodik Kína, hogy letörje a korrupciót és új bevételekhez jusson. A tervek szerint az idei évtől szigorúbban veszik azokat a szabályokat, amelyek minden kínai állampolgárnak kötelezik az anyaországban történő adózást, függetlenül a jövedelem termelésének helyétől. Azonban a konkrét megvalósíthatóság részletei homályba vesznek, és számos körülmény nehezíti országon belül és kívül egyaránt.
Hivatalosan is elismerte Hszi Csin Ping kínai elnök, hogy lassul Kína gazdasági növekedése. De a kisebb fordulatszám még mindig stabil 7 százalékos bővülést eredményez.
Elfogadhatatlan lenne, ha a gazdaság növekedési üteme 7 százalék alá csökkenne Kínában – ezt mondta Li Ko-csiang miniszterelnök egy gazdasági konferencián.