Hat hónap alatt majdnem másfél ezer milliárd forintos lett a hiány a kormányzati szektorban
GDP-arányosan ez 3,7 százalékot jelent.
GDP-arányosan ez 3,7 százalékot jelent.
GDP-arányosan ez 5,4 százalékos hiányt jelent.
A harmadik negyedév végén már sokkal magasabb volt a hiány, mint amit a kormány az egész évre tervezett. Sokkal több pénz ment el nyugdíjakra és az államadósság finanszírozására.
A kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, kiadása 17 662 milliárd forint volt.
Egyszerre megszorít és bőkezű a 2024-es költségvetés. A kormányzati szektor működésében nagy a spórolás, még Orbán Viktor protokollkeretét is megnyesik. Nagy vasúti projekt nem lesz a Budapest-Belgrádon kívül, és nagy víziközmű-fejlesztés is szinte csak ipari parkokban, akkugyárak körül. Máshol marad a bőkezűség, folytatódik a vállalkozások intenzív támogatása egyebek mellett a Széchenyi-programmal.
Októberig 1570 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya – és csak év végén jött a nagy, szokásos pénzszórás. A kormány egész évre a GDP 7,5 százalékára rúgó, 4 ezer milliárd forintos hiánnyal számol.
Az egyenleg lényegében megegyezik a tavalyival, miközben a bevételek és a kiadások is 600 milliárd forinttal nőttek.
A bevételek nőttek ugyan 2020 első negyedévéhez képest, az állami kiadások azoknál sokkal jobban, az egyenleg így jelentős mínuszba fordult. Sok pénzt vitt el a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a járványválság.
A tavalyi első negyedéves többlet helyett ezúttal hiánnyal zárta a kormányzati szektor az év első három hónapját.
Nem verte nagy dobra a Pénzügyminisztérium.
Pedig több mint 280 milliárd forint érkezett az Európai Uniótól, és az áfabevétel is 200 milliárddal nőtt az első félévben. A III. negyedévben csaknem 340 milliárd forintra nőtt a hiány.
A bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százaléka volt a kormányzati szektor első negyedévi hiánya a KSH szerint.