Nem nyilvános kormányhatározatokkal juttatott százmilliókat az Orbán-kormány jobbára a Fidesz politikai céljait támogató határon túli szervezeteknek – főleg Erdélybe és a Felvidékre. Csak 2011-ben 787 millió forint közpénzt osztottak így szét – derült ki a hvg.hu által megismert, eddig titkolt kormánydöntésekből. Megnéztük, hová kerültek ezek az összegek.
Több tucat olyan határozatát kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig döntéselőkészítésre hivatkozva elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott, mint most kiderült, nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerősen is kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább.
Újabb adag nem nyilvános kormányhatározatba nézhetett bele a hvg.hu. A tíz évvel ezelőtti dokumentumokból kiderült, hogyan igyekeztek titokban pénzeket elvonni területekről, vagy épp a lakossággal állampapírt vetetni. Kiderül az is, hogy miközben a nyilvánosságban tompították vagy elfojtották a környezetvédelmi aggályokat, egymilliárdosra rúgott az Audira kirótt kompenzáció, miután a gyár természetvédelmi területen építkezett. És miközben Brüsszellel keménykedett a kormány, eltitkolt egy határozatot, amelyben visszalépett egy EU elleni perből.
Döntéseket hozott a kormány, írja a Facebookon a miniszterelnök.
Bár a hőmérséklet alacsonyan tartásával számottevő energiamegtakarítást lehet elérni az épületekben a fűtési szezonban, és van pár trükk, amivel tovább is lehet ezt fokozni, ez nem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy negyedével csökkentsék a hivatalok gázfelhasználását. Energiahatékonysági beruházás vagy az épületek bezárása és home office nélkül nehéz lesz teljesíteni a kormány elvárásait.
Saját kertjükből vágatnák ki emberek a fákat, hogy legyen mivel fűteni. A tüzelőhelyzeten az sem segít, hogy a kormány nagy szabadságot adott a favágásnak, mivel a majd most kivágott faanyag sem tud kellően kiszáradni 2–3 hónap alatt. Mindeközben egyre több tűzifa-árusító korlátozza a vásárolható mennyiséget, vagy szembesül készlethiánnyal, ahogy a frissen vett fatüzelésű eszközeikhez igyekeznek betárazni az emberek.
Eddigi formájában vége a rezsicsökkentésnek, a kormány az elszállt nemzetközi energiaárakra hivatkozva korlátozza a lakosság számára az áram és a gáz "kedvezményes" áron felhasználható havi mennyiségét. Feltettük a legfontosabb kérdéseket, és a meglévő információk alapján válaszoltunk rá.
Eredetileg 2014-től vezették volna be, most 2025 az új határidő, de úgy látszik, a kormány lemondani mégsem akar erről az ötletről.
"Délután bejelentés" – közölte Orbán Viktor miniszterelnök az éppen zajló kormányülésről, ahol állítása szerint "fontos döntések" készülnek.
A május 1-jén hatályát vesztő intézkedéssel elégedett a kormány, és az inflációs adatokat látva nagy lehet a kísértés, hogy fenntartsák. A hatósági árak kivezetése azonban, amit Orbán Viktor miniszterelnök február elején még jó ötletnek tartott, az érintett termékeknél, úgy tűnik, gyors dráguláshoz vezet majd. A döntésnél ezt is mérlegelniük kell, és elvileg azt is, hogy miként látják ezt a piaci szereplők, igaz, őket nem kérdezték.
Kormánydöntés született a kórházi várólisták csökkentéséről, a kabinet 13,6 milliárd forintot fordít erre a célra – jelentette be az emberi erőforrások minisztere.
Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.