Eörsi László páratlan forrásgyűjtéssel megírt "Irgalomnak helye nincs" című egyszerzős lexikonjában másképp használja a "koncepciós" jelzőt is 1956-tal kapcsolatban, mint ahogy az eddig történt.
1950. augusztus 19-én végezték ki a Tábornok-per néven ismert koncepciós eljárásban elítélt Sólyom László altábornagyot és hat társát. Fia, aki akkor 4 éves volt, már ismert rendező-operatőrként 1990-ben elkészített egy több órás dokumentumfilm-sorozatot a honvéd vezérkar lefejezéséről, de azt máig nem mutatták be a televíziók. A hvg360-nak adott interjújában ifjabb Sólyom László a filmeposza mellett beszél arról is, miért merült mára feledésbe az egykori ludovikás tisztikar tragédiája.
Az MSZP közölte, szerintük mára bebizonyosodott, hogy az ügyészség fideszes megrendelésre koholt vádak alapján indított eljárást MSZP-s politikusok ellen, ezzel pedig befolyásolta a választások eredményeit is. Ilyen ügyként említette Hagyó Miklós, Juhász Ferenc és Molnár Gyula ügyét is, valamint a Sukoró-ügyet.
1989 januárjában bejelentették, hogy az 1945-1962 közötti koncepciós pereket felül kell vizsgálni. A HVG húsz éve az akkor még a széles közvélemény számára ismeretlen Pető Iván történészt kérdezte arról, hogy miként zajlottak ezek a lejárató eljárások és hogyan kellene nekifogni a rehabilitálásnak. Felidézzük az interjút.