Gyermekkori tapasztalatainkat akár akarjuk, akár nem, magunkkal visszük a párkapcsolatba, és ezek többnyire észrevétlenül befolyásolják a hozzáállásunkat.
Amikor a játszma elindul, mindkét fél azt hiszi, nyerhet, de egymás gyenge pontját megtalálva a végén mindig vesztesként kerül ki belőle minden résztvevő. Hogyan jöjjünk ki a játszmából, ha a párunk sosem segít, hárítja a felelősséget, és nekünk elegünk van?
A játszmák általában gyermekkori tapasztalataink újrajátszásai, és bizony még a szexuális életünkben is felbukkanhatnak. Hogyan írhatjuk újra sorsunk könyvét?
Nem eszik a gyerek eleget vagy összevissza majszolgat? Legyünk megértőek, de vigyünk rendszert az életünkbe – javasolja Dajka Emőke pszichológus.
Ha valóban segíteni akarunk a családunkban élő szenvedélybetegen, mindenekelőtt magunkkal kell szembenéznünk. Ez sokkal nehezebb lehet, mint segítőként fellépni. Dajka Emőke pszichológus cikke.
Szerepek, viszonyok, játszmák: ezek között éljük mindennapi életünket. Hol irányítók, hol irányítottak vagyunk. Időnként mi lehetünk – tudásunk, pozíciónk miatt – a domináns fél egy-egy helyzetben, de az alárendeltséget is gyakorta meg kell tapasztalnunk. S bár ez a hullámzás természetes, egyre gyakrabban történik meg, hogy nem tudjuk elviselni, ha nem a mi kezünkben van a hatalom. Szakértővel beszélgettünk.