Talány fedi, hogy mégis hogyan kerülhetett egy Jeruzsálem környékén lévő várárok falára egy tenyérlenyomat – a régészek több lehetőséget is felvázoltak.
Több mint 3000 éves skarabeusz pecsétnyomót találtak egy régészeti oktató-kiránduláson Izrael központi részét, Tel-Aviv szomszédságában – jelentette a Maárív című újság.
Másfél ezer éves evőeszközre (villára) és medálos fülbevalóra bukkantak az Észak-Izraelben, a Galileai-tengernél, másik nevén a Kinneret-tónál folyó ásatásokon – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság.
Az Izraelben eddigi feltárt legősibb, 1,5 millió éves emberelőd-maradványokat azonosították – jelentette a Walla hírportál. Az Ovadia nevű izraeli lelőhelyen talált csigolyacsontok új megvilágításba helyezik az ősi emberelődök ázsiai és európai elterjedésének történetét.
Egy ritka, 2000 éves ezüstsékelt fedeztek fel Izraelben egy régészeti lelőhelyen – közölte az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).
Egy kismalac 2700 éves, épen fennmaradt csontvázának maradványait találták meg izraeli régészek Jeruzsálemben – jelentette a Háárec című helyi lap.
A babiloni fogság előtti Jeruzsálem falának egyik részletére bukkantak izraeli régészek a Dávid városának nevezett területen.
Impozáns Jézus-korabeli középületet tártak fel a Siratófal szomszédságában izraeli régészek – jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság.
Izrael bizánci korszakában, a judaizmus szemszögéből pedig a talmudi korban készült az a háromszögalakú amulett, amelyet valójában már negyven éve megtaláltak, de csak most adtak át az Izraeli Régészeti Hatóságnak (IAA) – jelentette a The Jerusalem Post.
Valószínűleg az 1952-ben felfedezett kispróféták tekercsének hiányzó része került elő.
Őstörténeti korszakváltást jelentő koptatókövet találtak Izraelben – jelentette a Háárec című helyi újság.
Az aranyból készített kicsiny gyöngy annyira ép állapotban vészelte át az évezredeket, hogy amikor a kisfiú megmutatta a felügyelő régésznek, eleinte azt hitte, mai tárgyra bukkantak