Hatvannyolc energetikai beruházást minősíthetnek közérdekűvé Európa-szerte, ezek gyorsított ütemben kapják meg az engedélyeket és a forrásokat.
Az évtized vége előtt aligha érkezik Magyarországra Romániából vagy Horvátországból földgáz, pedig Brüsszel ezt már 2013 végére szerette volna elérni. A probléma kivételesen nem a magyarokkal van, bár kérdés, nekünk mennyire fontos ez a két piac.
Amikor egy hete Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország a maga részéről befejezettnek tekinti az Ukrajnát elkerülő, a közép- és dél-kelet-európai országokon át Ausztriába tartó Déli Áramlat gázvezetéket, a Brüsszelben tárgyaló Szijjártó Péter csak annyit tudott kibökni, hogy a kormány akkor majd keres a helyzet kezelésére alternatívát. Napokra volt csak szükség, hogy a kormányzati kommunikációban megjelenjen az azeri gáz, de a frappánsnak látszó megoldással több probléma is van. Ennek néztünk utána.
Ha az oroszok elzárnák a gázt, a magyar gázfogyasztási igény – ha magasabb áron is, de – más irányból már kielégíthető lenne. A legnagyobb árkockázatot a jövő január jelenti, de ha a magyar-szlovák interkonnektort üzembe helyezik, a prognosztizálható drágulás is lényegesen kisebb lehetne a jelenleginél. Erről Kaderják Péter, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutató Központ (REKK) vezetője beszélt a Napi Gazdaságnak adott interjújában.
Mérséklődhet az orosz gázfüggőségünk, ezt állította a magyar miniszterelnök az orosz-ukrán krízisről tartott csütörtöki tanácskozás után, Brüsszelben. Az állítást megtámasztó szlovák-magyar gázvezeték építése valóban a végéhez közeledik, és valóban jelent némi alternatívát az Ukrajnán keresztül érkező orosz gázzal szemben. A projekt előtörténete is érdekes, de az sokkal inkább, hogy a szlovákiai beruházás hússzorosát jelentő, magyarországi Déli Áramlat csővezetékébe azért mégiscsak orosz gázt töltenek majd.