Gyakorlatilag bárhogyan képes fordítani, szöveget beszéddé és beszédet szöveggé is a Facebookot is tulajdonló Meta új mesterségesintelligencia-modellje, a SeamlessM4T.
Aki nem tud angolul, az nem is elsősorban a mindenki által tört kelkáposzta-angolságtól esik el, hanem a bizonyos helyzetekben legfőbb vagy egyedüli érintkezési lehetőségtől. Mintha valaki nem ismerné a közlekedési lámpák „nyelvét”, és behúzott kézifékkel állna a zöldben, írja szerzőnk.
A tolmácsok munkája is veszélybe kerülhet, ha egyszer bevetik a VALL-E nevű mesterséges intelligencia legújabb képességét. Képes ugyanis a saját hangunkon különböző nyelveken beszélni, akár nevetve vagy dühösen is.
A nyelvtanfolyamok lebonyolításáért felelős Tempus Közalapítvány nem nyilatkozhat, az Emmi nem hajlandó nyilatkozni, az iskoláknak semmi információja nincs, noha a tanév egyik legnagyobb, bonyolult szervezést igénylő projektjéről van szó. A mintegy 140 ezer diákot és mintegy 10–15 ezer pedagógust érintő program szervezésére pár hónap maradt.
A Wikipédia bárki általi bővíthetősége egyszerre áldás és átok. Ezúttal egy olyan felhasználó munkája váltott ki komoly dilemmát, aki olyan bejegyzésekkel bővítette a platformot, melyeket nem is érthet.
Egyre több olyan családdal találkozhatunk, ahol az egyik vagy akár mindkét szülő külföldi, a gyereknek viszont magyarul is el kell boldogulnia. A régi álláspont az volt, hogy a kétnyelvűség lassítja a nyelvi fejlődést, és ezek a gyerekek esetleg soha nem tanulnak meg rendesen egyik nyelven sem. Mára kiderült, hogy a kétnyelvűségnek számos pozitív hatása van a gyerekek kognitív képességeire és a személyiségükre is. De hogyan élik meg a kétnyelvűséget a családok? Mi az a socksni, és miért könnyebb egy hatévesnek angolul elmesélnie a nyári élményeit, mint magyarul?