A gyerekek helyzete javult, az időseké viszont óriásit romlott. A KSH most kiadott anyagából az is kiderül, hogy az ország legszegényebb ötöde nem keres annyit sem, amennyi szerintük a nagyon szűkös megélhetéshez kell.
Óriásit nőtt a különbség nem csak a gazdagok és a szegények, hanem a gazdagok és a középosztály között is 2022-ben. A szegénységi mutatók hosszú évek után először romlottak, és a legvagyonosabbakat kivéve senki nem érzi úgy, hogy eleget keresne a tisztes megélhetéshez - olvasható a KSH frissen közzétett gyűjtésében.
Elkészítette a KSH a magyar háztartások 2020-as életszínvonaláról szóló kiadványát. Ebből kiderül: nyolc év csökkenés után újra nőtt a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettség veszélyében élők száma, 1 millió 752 ezer főre. Öt gyerekből egy veszélyeztetett, a gyerekes háztartások jóval szegényebbek az átlagnál, a legdurvábban pedig a romák helyzete romlott, pedig már a válság előtt is nagyon rossz volt. A legszegényebbek fejenként bruttó 46 ezer forintból élnek havonta.
A jövedelmi statisztikák szerint a gyerekes és a gyerek nélküli háztartások közti olló záródott a NER-évek alatt, de csak kis mértékben. Az egyszülős családok pedig a rendszer nagy vesztesei közé tartoznak. A Kánaán a nyugdíjasoknak se jött el, a fiatalokra pedig tényleg ráfér némi támogatás.
Közel 9 százalékkal több pénzt költöttek a magyarok 2019-ben az egy évvel korábbinál, és ennek csak egy kisebb részét magyarázza a drágulás. A leggazdagabbak és legszegényebbek kiadásai közötti szakadék nagy, de változatlan maradt. Milliós viszont még mindig az a réteg, amelyik többet költ egy lakáshitel törlesztésére, mint bármi másra.