Noha a nagyvállalati rangsorok hagyományosan az árbevételük alapján rendezik sorba a cégeket, létezik ennél jobb módszer is. Igaz, a hozzáadott érték alapján kiszámolni a sorrendet jóval bonyolultabb.
A hozzáadott értéket mutató cégrangsorunk valóban annak alapján készül, hogy mit hoztak létre a legnagyobb vállalatok a saját erejükből.
Az ipar, a feldolgozóipar és az infokommunikáció is gyenge eredményeket mutat, egyedül a pénzügyi szférában állunk jól, de az is csak a középmezőnyre elég. A megoldás mások mellett az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális szféra fejlesztése lenne, ehhez képest ezekkel a kormány pont nem foglalkozik. Helyettük jönnek az akkugyárak, de az ilyen húzások csak rövid távon lökik meg a GDP-t, azok tovagyűrűző hatása kicsi, mint az már korábban, a gumiabroncs-gyártás felfuttatása után bebizonyosodott.
A nagyvállalati rangsorok legtöbbjében alapul vett árbevételi adatoknál sokkal többet elárul a cégek teljesítményéről az, hogy mennyi hozzáadott értéket állítottak elő. A félezer legnagyobb magyarországi cégről készített HVG-toplista „melléktermékeként” ezt is megvizsgáltuk. HVG Top 500 - 3. rész.
A hagyományos, árbevétel szerinti toplistáknál többet elárul a nagyvállalatok produktumáról az a rangsor, amely azt összegzi, hogy melyik cég mennyivel tudta növelni a termeléséhez szükséges, de mástól vásárolt anyagok-alkatrészek-szolgáltatások értékét. A Top 500-hoz kapcsolódva a HVG ezt a különleges listát is évről évre elkészíti.
A legnagyobb ugrásokat ezúttal is néhány kormánykedvenc állami és magáncég produkálta, de nélkülük is figyelemre méltó növekedést értek el tavaly a legnagyobb árbevételű cégek.