Macron elejtett egy megjegyzést arról, kit látna szívesen az elnöki poszton visszavonulása után
A francia államfő mandátuma 2027-ig szól, és a törvények szerint nem is indulhat újra a posztért.
A francia államfő mandátuma 2027-ig szól, és a törvények szerint nem is indulhat újra a posztért.
A brit gazdasági lap szerint Orbán Viktorék olyan bankot szeretnének, amely a NER pénzügyi hátországát alkotja.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
A francia választások második fordulója előtt érveltek Marine Le Pen ellen a tudományos lap véleménycikkében, mondván, csak rövid távon csábító, hogy Le Pen a tudósoknak is próbál imponálni, de nézzenek rá Orbán Viktorra, ha kíváncsiak, hova vezethet egy szélsőjobboldali politikus megválasztása.
A két jelölt közel három órán vitázott egymással, az öt évvel ezelőttinél jóval mérsékeltebb hangnemben.
Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg kihívóját, a jobboldali szuverenista Marine Le Pent az elnökjelöltek szerda esti televíziós vitájában, hogy az orosz hatalomtól és Vlagyimir Putyin orosz elnöktől függ, miután egy orosz bank hitelezte a korábbi kampányát. Le Pen visszautasította a vádakat.
A NATO és Oroszország közlekedését javasolja majd, ha megnyeri a francia elnökválasztást.
Ellenfele, Marine Le Pen a szociális elégedetlenségre alapozza kampányát.
2017-hez hasonlóan ismét Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök és a szélsőjobboldali Marine Le Pen jutott tovább a francia elnökválasztás második fordulójába.
A két jelölt között alig öt százalékos a különbség.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója: közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért.
Vlagyimir Putyin hosszú árnyékáról, az Európai Unió belső viszonyaira is nagy hatást gyakorló francia választásokról, a Macron-Le Pen-versenyfutásról, a Magyarország ellen beélesített jogállami eljárásról, valamint a kétharmados Orbán-győzelem következményeiről is írnak a világlapok. Ez a hvg360 nemzetközi sajtószemléje.