Figyelem, zavar: honnan ered a világon végigsöprő „ADHD-járvány”?
Nem egy „hiperaktivitási járvány” okozta az ADHD-val diagnosztizáltak számának megugrását, hanem tudományos és társadalmi tényezők – állítja egy svéd kutató.
Nem egy „hiperaktivitási járvány” okozta az ADHD-val diagnosztizáltak számának megugrását, hanem tudományos és társadalmi tényezők – állítja egy svéd kutató.
Amerikai kutatók egy kísérlet során rájöttek, hogy azok, akiknek ADHD-ra jellemző, figyelemzavaros tüneteik vannak, sokkal több élelmet tudnak gyűjteni, mint azok, akiknél nincs jelen ilyen fejlődési rendellenesség.
Amerikai kutatók nyugalmi fMRI vizsgálat segítségével igyekeznek fényt deríteni arra, mi működik másként egy figyelemzavarral, hiperaktivitással küzdő ember agyában egy egészséges ember agyához képest.
Amerikai kutatók szerint genetikai és környezeti tényezők együttes hatása állhat az autizmus, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egyre gyakoribb kialakulása mögött. Most ez utóbbi, vagyis a környezeti tényezők listájára vettek fel két újabb tételt.
Egy kaliforniai cég az előzetes tesztek alapján azt állítja, hogy „jelentősen javult” a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) küzdők koncentrációja munka közben, ha az ő böngészőjével dolgoztak. Az érintettek számára egyre több alkalmazást fejlesztenek.