Feltűnően sokan ugyanazt az ingatlan jelölték meg életvitelszerű tartózkodási helyként, mivel így pluszpontokat kaphattak a fiatal gazdák idei támogatási pályázatán.
Folytatódik több száz vállalkozó vesszőfutása, miután a kormány két hónapja nem tudja eldönteni, hogy melyik számlájukat fogadja be, melyiket nem. A vállalkozók nem jutnak az elnyert pénzükhöz, nem tudnak beruházni, fejleszteni. A legabszurdabb része a történetnek: ha az állam hibája miatt nem lesznek képesek teljesíteni a pályázatban vállaltakat, akkor az állam visszakövetelheti az uniós pénzt, sőt még a további pályázatokból is kizárhatják őket. A problémát épp a kormány által felkínált egyszerűbb adózási mód is okozza.
Hogyan csúszik tévútra egy nemes célkitűzés a magyar bürokrácia keretei között? Mi sem illusztrálja ezt jobban, mint a fiatal vállalkozók felkarolását célzó pályázat. Volt rá 4,9 milliárd uniós pénz, akadt 1672 jó ötlet is, ám a kivitelezés káoszba fulladt: hónapokat csúszott a döntés, ráadásul a hanyagul kialakított szabályok miatt közel félmilliárd forint ragadt bent. Szakemberek szerint a 2012-ben kitalált projekt a pocsékul működő gazdaságfejlesztés állatorvosi lova.
Többmilliós „ingyenpénzt” ígért a kampányban a Fidesz a fiatal vállalakozóknak, de a már két éve futó program a választások után megtorpant. A felhívásra jelentkező 1600 vállalkozó hónapok óta arra vár, hogy a kormány végre eldöntse, kinek a pályázatát támogatja. A minisztériumnál „kilincselő” fiataloknak eddig be kellett érniük egy automatikus rendszerüzenettel: köszönik a türelmüket.