A mai a devizahitelesek nagy napja, megszavazták az adósmentést
Törvény lett a hitelfelvevők újabb mentőcsomagjából. Súlyos százezrek vagy milliók járnak vissza nekik.
Törvény lett a hitelfelvevők újabb mentőcsomagjából. Súlyos százezrek vagy milliók járnak vissza nekik.
A tervek szerint pénteken napközben szavaz az Országgyűlés a devizahiteles törvénycsomag első, talán leglényegesebb, családok százezreit érintő eleméről. A devizahitelesek, de még a forintkölcsönt felvettek is pénzt kaphatnak vissza, illetve csökkenhet törlesztőrészletük. De ha a kormány terveit megszavazzák, akkor mit kell majd tennie mindehhez az adósnak, illetve mennyi pénz járhat vissza? Mikortól léphet életbe mindez? Mi lesz a végtörlesztettekkel, árfolyamgátasokkal és az autóhitelesekkel? Elmagyarázzuk.
Miközben a kormány éppen törvényt hoz a bankok egyoldalú kamatemelése ellen, a CIB Bank egyoldalúan megemelte svájcifrank-hitelesei kamatát egy korábbi döntésével. Az ügyfelek zúgolódnak, a bank a forrásköltségek kedvezőtlen változására hivatkozik. A kamatemelés mértéke banki vélemények szerint reális.
A szerdai kormányülésen is dönthetnek a devizahitelesek ügyét rendező jogszabályról, és a jelek arra mutatnak, hogy nem csak az árfolyamrés járhat vissza az adósoknak. Emellett azonban rengeteg a kérdőjel is.
Korai volt a devizaadósok öröme: a Pécsi Ítélőtábla ítélete alapján Léhmann Györgynek egyáltalán nem sikerült összedöntenie az OTP Bank devizahiteles szerződését. Klasszikus patthelyzet alakult ki a jogkövetkezményeket illetően, a szerződés azonban továbbra is érvényes és teljesíthető.
A svájci frank alapú jelzáloghitelek kamatának egyoldalú módosítása miatt indított pert az OTP Bank Nyrt. ellen egy domaszéki házaspár. Az ügyben a Szegedi Városi Bíróság hatáskör hiányában csütörtökön nem hozott érdemi határozatot.