Több ezer évvel ezelőtti uralkodók kőszobrait fedezték fel régészek – nagy jelentőségük lehetett egykoron, és a jövőben még több érdekességre derülhet fény a most feltárt területről.
Különleges, szfinxszerű ókori római szobrot találtak egyiptomi régészek az ország déli részén, Kairótól 450 kilométerre.
A Luxor közelében felfedezett római kori település feltárása során számos érdekes leletre bukkantak, például fémkohókra is.
Két múmián azonosítottak érdekes tetoválásokat, mindkét testen volt istenábrázolás is.
A történelem egyik legjelentősebb társadalma több mint 3000 éven át létezett, habár belső és külső krízisek rendre megpróbálták kikezdeni. Az ókori Egyiptom előkelőségeiről már sokat tudunk, de vajon hogyan éltek a hétköznapi emberek – a köztisztviselő, az orvos vagy a gazda? Ennek járt utána a Viasat History legújabb dokumentumsorozata, az Ókori Egyiptom: Egy birodalom krónikái. A csatornánál ígérik, nemzetközi szaktekintélyek, légi felvételek, 3D-s grafikák és újrajátszások segítségével láthatjuk az ókori Egyiptom hétköznapjait.
Másfél évtizedig tartó restaurálás után újra megnyitották a látogatók előtt kedden Szakkarában a lépcsős piramisáról híres Dzsószer fáraó úgynevezett Déli sírját, az ókori Egyiptom legkorábbi, 4700 éves nagy kőépítményét.
Új helyére, az épülő Egyiptomi Nagymúzeumba költöztették a hétvégén Kheopsz fáraó napbárkáját, az Egyiptomban valaha talált legrégibb és legnagyobb, fából készült hajót.
Búvárrégészek ókori hadihajó és egy görög temetkezési hely maradványaira bukkantak az elsüllyedt egyiptomi városban, Thónisz-Heraklionban. A Nílus torkolatában egykoron elterült település az ókorban Egyiptom legnagyobb földközi-tengeri kikötője volt, mielőtt Nagy Sándor i.e. 331-ben megalapította Alexandriát.