A NAV 3.0, illetve az elektronikus számlázóplatformok megjelenése könnyebbséget jelent a számla-adminisztrációban és az adatszolgáltatásban. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a könyvelők munkáját is kiváltják ezek a megoldások. Ez azonban csak részben igaz: továbbra is szükség van rájuk.
Tervezett karbantartásnak indult, végül jelenleg is tartó üzemszünet lett a NAV elektronikus számlázórendszerének rendbetételéből.
Januártól pénzt számít fel az elektronikus számlák tárolásáért a Díjnet. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak fizetniük kell, ha azt szeretnék, hogy az elektronikus számlák kezelője a másfél évnél régebbi dokumentumokat is megőrizze. Az állami posta mellett azok is jól járnak ezzel, akik ezekben a napokban kerülnek a kegyvesztett bankár, Spéder Zoltán helyére az FHB Jelzálogbankban.
Kilenc éve indult útjára az első online számlázó rendszer Magyarországon, mára rengeteg online szolgáltatás és számlázószoftver létezik a piacon. Nincs egyetlen jó választás, mindenki saját igényei szerint találhatja meg a számára legjobbat. Annak apropóján néztünk szét a piacon, hogy szombatig mindenkinek be kell jelentenie a NAV-nak, hogy ő mit használ.
A szállodaipar szereplői kizártnak tartják, hogy február 28-tól megfeleljenek annak az NGM-rendeletnek, amely szerint a kibocsátott számlákat hetente elektronikus úton kellene megküldeni az adóhatóságnak – írja a Világgazdaság pénteki számában.
Az adóhatóság állásfoglalása szerint nem elvárás az e-számlát használóktól az elektronikus aláírás, de nincs jobb, ha az archiválási törvénynek is meg akarnak felelni - közölte a Billzone.eu elektronikus számlázási szolgáltató.
Ha az utóbbi napokban lezajlott adok-kapok után úgy tűnik is, hogy a díjnetes ügyfélnek most aztán döntenie kell, hová is álljon, valójában csak azt kell szem előtt tartania, hogy az áramszolgáltatós ügyeit akarja-e a továbbiakban egy helyen intézni, vagy ragaszkodik továbbra is ahhoz, hogy az összes rezsicsekkét egy oldalon fizesse. Kockázatok azért vannak. Összeszedtük a legfontosabb kérdéseket, és megadtuk rá a válaszokat is.
Hiába tudják a cégek, hogy havonta akár több százezer forintot spórolhatnának, ha áttérnek az elektronikus számlázásra, egyelőre nem válnak meg a papír alapú számláiktól. Bár az APEH egy éve hivatalosan is elfogadja az e-számlát, akadnak még megoldatlan problémák az ellenőrzések terén. Mit vizsgálnak a revizorok?
Több mint négy éve van lehetőség Magyarországon elektronikus számlakibocsátásra, azonban még ma is viszonylag kevesen...
A Pénzügyminisztérium december végén módosította a számla, az egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló PM-rendeletet, és január elsejétől hatályos új szabályokat hozott a számlázással és a számlaadással kapcsolatosan. A Deloitte összefoglalta a legfontosabb változásokat.
A megtakarításon túl szerinte az elektronikus számla csökkenti az adminisztrációs terheket és a hibalehetőségeket, ezzel felgyorsítja a folyamatokat, ami végső soron a vevők magasabb szintű kiszolgálását eredményezheti. Emellett persze fontos előny az is, hogy a beszállítók felé meggyorsítja a kifizetéseket és minimalizálja a hiba lehetőségét. Az EDI alapú elektronikus számlázásról tartottak konferenciát Moór Dávidné, az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának szakigazgató helyettese, és José María Cervera, az ECR társelnöke és a METRO Cash&Carry Vezérigazgatója nyitotta meg a szerdai e-számla konferenciát Budapesten.
Az e-számla egyik legnagyobb előnye, hogy gyors, mivel az elektronikusan aláírt iratok az interneten továbbíthatóak, és olcsó, mert 30-70 százalékos megtakarítást eredményez a papíralapú eljárásokhoz képest.