A közepesnél kicsit rosszabbul élők helyzete valóban javult 2010 óta, ennek viszont az volt az ára, hogy az igazán szegények magukra maradtak. Ráadásul javulást akkor sikerült elérni, amikor az egész világgazdaságnak jól ment, amint válság van, rögtön látszik, mennyire sérülékeny Magyarország.
Nagyot csökkent 2019-ben az egész EU-ban a súlyos nélkülözésben élők aránya, a magyar folyamat is illik az európai trendbe.
Egy év alatt 7,2 százalékkal nőtt az átlagos reáljövedelem, de a gyerekvállalás még mindig szegénységi kockázat, a 65 évnél idősebbeknek pedig kevesebb pénzük van, mint 2017-ben, pedig a kormány a nyugdíjak reálértékének növekedéséről beszél. Közzétette a KSH A háztartások életszínvonala 2018 című kiadványát, ennek a legfontosabb megállapításait tekintettük át.
Majdnem minden társadalmi körben csökkent a szegények száma, egyedül a munkanélkülieknél nincs javulás. Az egyenlőtlenségek nőttek, a nagycsalád pedig továbbra is szegénységi kockázatnak számít – erre jutott a KSH, amikor a háztartások életszínvonalát elemezte.
Javult a materiális javakat nélkülözők aránya az unióban, mely 2012 óta 9,9 százalékról 6,7-re csökkent, azaz 33 millióan élnek mélyszegénységben. Magyarország pozíciója viszont még mindig ugyanaz, a sereghajtók között áll.
A magyarok közel harmada súlyos nélkülözésben él, az itteni helyzet a negyedik legrosszabb az EU-ban. Pedig még így is óriási a javulás pár év alatt.
Három ország áll csak rosszabbul Magyarországnál az egész EU-ban a legnagyobb nélkülözésben élők listáján.
A magyarok több mint harmada nélkülözik az Eurostat friss összesítése szerint.
Gondolt egy nagyot az Emberi Erőforrások Minisztériuma és összehívott egy konferenciát “Védelem, aktivitás, képessé tevés – Párbeszéd a szegénységgel szembeni küzdelemről” mottóval, hogy megmutassa mennyit tett a kormány a szegénység felszámolásáért. A párbeszéd elmaradt, viszont ízelítőt kaptunk abból, hogyan lehet sikerpropagandát folytatni 400 ezer szegény gyerek tudomásul vételével.