A Facebookon védte meg a tárca a több mint tíz éves intézkedést, aminek hatásairól nemrég jelent meg egy nem éppen hízelgő tanulmány.
Csak egy időre tudta a népegészségügyi termékadó az egészségesebb étkezés felé terelni a magyarokat, ráadásul a társadalmi egyenlőtlenségeket is növelte.
A magas itthoni árért többek között a chipsadó, illetve a 27 százalékos ÁFA a felelős.
Addig szigorítottak, hogy már nem jár jobban a cég akkor sem, ha arginint használ helyette.
Idén már az első félévben duplaannyi pénzt folyt be az államkasszába a chipsadóból, mint amennyit az első teljes évben elkönyveltek. A károsnak tulajdonított alapanyagok után kivetett népegészségügyi termékadó miatt a cégek változtattak is az élelmiszerek összetevőin, de a fogyasztók továbbra is az édeset-sósat keresik.
A Csíki Sör Magyarország Kft. zsinórban a hatodik éve veszteséges.
Titok, hogy melyik gyártó a legnagyobb befizető.
Az agrártárca pontosította saját államtitkára szavait.
A népegészségügyi termékadó sok kritika érte, a kormány mégis további termékekre vetné ki. Az Agrárminisztérium államtitkára nem ért egyet ezzel az iránnyal.
Ha átmennek az MNB javaslatai, drágulni fog a sütemény, a hamburger, a bacon és a virsli is.
Bevezetése óta közel 200 milliárd forint költségvetési rést tömött be a népegészségügyi termékadó. Adóként bevált, népnevelési eszközként viszont kétséges a hatása.
Mától általánosan 20 százalékkal emelkedik a népegészségügyi termékadó az egészségi kockázatot jelentő ételek és italok esetében, emellett az adóköteles italok körébe tartoznak újévtől a gyümölcspárlat, a pálinka és a gyógynövényes italok is.