A brüsszeli delegáció még a COP29-es környezetvédelmi konferencia idején is tárgyalt arról Bakuban, hogy az orosz földgázt azerivel helyettesítse. Oroszország sem bánkódik különösebben, hiszen az exportált földgázról igencsak nehéz megállapítani, hogy azeri-e vagy orosz – írja a brüsszeli Politico.
Az elkészítéséhez ugyanazt az eljárást alkalmazzák, mint más sörök esetében.
Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót kettős mércével vádolta meg a klímatalálkozó házigazdája.
Ilham Aliyev ugyanakkor kikérte magának, hogy országát „petrolállamnak” nevezik.
2020 óta először vett részt az azeri és az örmény nagykövet is egy török diplomáciai fogadáson, rögtön konfliktusba is kerültek.
A horvátországi, Krk szigeti LNG-terminállal is többletkapacitások lekötéséről tárgyalnak – mondta Mátrai Károly, az MVM-csoport vezérigazgatója egy interjúban.
A gáztermelés megkezdése 2025-re várható.
Műszakilag és gazdaságilag is kivitelezhető annak a tenger alatti kábelnek az építése, amely Azerbajdzsánból szállítana energiát Európába – legalábbis Grúzia ezt állítja. A megvalósításban az MVM vesz részt.
Az MVM Azerbajdzsánban szerzett földgázmezőben ötszázalékos és földgázt értékesítő kereskedő társaságban négyszázalékos részesedést.
Napi rendszerességgel küld majd egymásnak híreket az azeri és a magyar közmédia. Az itt élő örmény kisebbség aggódik, hogy a hírcsere milyen képet mutat majd a hazájukból elüldözött emberekről.
Hírcsereszerződést írt alá az azeri hírügynökséggel a közmédia, egymás híreit olvassák majd be. Magyar részről az aláíró az exATV-s Kárász Róbert volt, akinek foglalkoztatását a közmédia először tagadta, majd kiderült, hogy mégis ott tartalomfejlesztési igazgató.
Az MVM azeri gázmező-bevásárlása jó üzletnek tűnik, és illeszkedik az uniós stratégiai célokhoz is, ám az ellátásbiztonságot nem javítja. Az ottani molekula egyelőre aligha érkezik Magyarországra.