A demokrácia nyitott kimenetelű rendszer, amelyben a fejlődés menetét, ütemét, a konfliktusok jellegét és intenzitását, a közélet légkörét, a politikai verseny dinamikáját nem elsősorban az intézmények, sokkal inkább a releváns politikai aktorok határozzák meg.
Hogyan lehet véget vetni a demokrácia hanyatlásának? Ezt a kérdést igyekszik megválaszolni az elismert szociológus. Szerinte időben kell lépni, és most jött el az idő.
Megfizették és fizetik az árát azok az országok, amelyek populista vezetők és kormányok irányítása alá kerülnek, írja a lap elemzése.
A PISA-eredmények és a jogállamiság szoros kapcsolatát mutatta ki egy friss tanulmány. Magyarországon mindkét érték romlott.
Az orosz–kínai erőfeszítésekhez most már betársul az amerikai és európai szélsőjobb, valamint egy sor autoriter rezsim a maga hálózatával – írja a történész-politológus a The Atlanticben.
A hibrid rendszerek simán átmehetnek kifejlett autokráciába, de az sem kizárt, hogy a választások révén demokratizálódnak, írja az EUobserveren megjelent vendégkommentárjában Michael Meyer-Resende, a Berlinben működő független nemzetközi civil szervezet, a Democracy Reporting International igazgatója.
Ez nem vicc, hanem a világot meghatározó trend. Óriásit nyert a török ellenzék a helyhatósági választáson, elmondjuk, miért érdekes ez nekünk. Vélemény.
Sokan vágynak változásra a világban. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy ezt a változást a demokrácia kárára szeretnék elérni.
Az infláció az autokráciákban tönkreteheti a társadalmi megállapodást, amire az egész hatalom épül, írja Harold James, a Princetoni Egyetem tanára.
Lengyelország most új vonzáspont lesz Európában, hatalmas lehetőségek nyílnak előtte, írja Ivo Mijnssen a svájci lapban.
A tekintélyuralomban utazó kormányok a lehangoltságra, a cinizmusra és a kétségbeesésre játszanak rá, így próbálják megbénítani az ellenzéket, írja a lap szemleírója, Jennifer Rubin, aki hozzáteszi, ennek leküzdésére jó példa a lengyelországi választás.
Hogyan tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése? Hitler, Sztálin és Mao az erőszakot, a félelmet és az ideológiát hívták segítségül egyeduralmuk fenntartásához. Manapság azonban a tekintélyelvűség fogalmát médiatudatos „erős emberek” alakítják, akik a szavak és az érdekeiket szolgáló hírmagyarázatok mesterei. Az olyan politikusok, mint Jair Bolsonaro, Recep Tayyip Erdogan, Hszi Csin-ping és Orbán Viktor az információ torzításával és a demokratikus formák kijátszásával gyakorolják hatalmukat az állampolgáraik felett. Szergej Gurijev és Daniel Treisman könyve a tekintélyelvűség új formáját írja le, miközben bemutatja a spindiktátorok felemelkedését és hatékony módszereit. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.