Újrakezdik a bolgárok a korábban lefújt atomerőmű-beruházást
A kiírt pályázaton a Roszatom mellett mások is indulnak.
A kiírt pályázaton a Roszatom mellett mások is indulnak.
Tavaly mindösszesen három nukleáris reaktorblokk építésébe kezdtek bele a világon, ami nem csak ahhoz képest szinte semmi, hogy az iparág aranykorának csúcspontján ez a szám 234 volt. Böngésszen szemléltető ábrákon annak bizonyságáért, hogy a kormány paksi beruházási elképzelései nem csak az orosz hitel miatt kockázatosak.
Noha egy hete a Reuters még azt írta, hogy a horvátok akár vállalkozóként is részt vennének az új magyar atomerőműben, a miniszter most pontosított: csak a végtermék vevőjeként tudja az együttműködést elképzelni. Úgy ahogyan most is vesznek áramot Pakstól - és ha olcsó lesz, akkor remélik, Paks II-től is megtehetik majd.
Igaz, hogy a papír mindent elbír, de a bizonyítás során csak kérdőjeleket találni. Meg azt, hogy inkább már az a valószínű, hogy beérik lassan a megújuló energiatermelés gyümölcse, mivel az az energetikai szektor számára is már jóval érdekesebb.
Nem okozott meglepetést Aszódi Attila, Paks II. kormánybiztosa az M1-en, amikor az új paksi atomerőműról beszélt. Aszódi szerint az Európai Bizottság két év óta egyetlen ponton sem mutatta ki, hogy a projektben hol volna állami támogatás. Az a tény, hogy az EB vizsgálata valójában csak most indult el, a kormánybiztost mondandójában nem befolyásolta.
Öt pontban foglalta össze Lányi András azokat az érveket, melyek a közelgő Putyin–Orbán-találkozón arra kellene, hogy sarkallja a magyar miniszterelnököt, hogy drasztikus irányváltást szorgalmazzon a paksi atomerőművi beruházással kapcsolatban. És az nincs is a listán, hogy egy tizenhárom számjegyű kölcsönről van szó, a legnagyobbról, amit egy beruházás kapcsán valaha Magyarország felvett.
Az európai nukleáris energetikai lobbiszervezet hónapokkal ezelőtt állt elő azzal Európának száz új atomerőműre van szüksége. Ebbe gondolatmenetbe most besimíthatóvá vált a paksi erőműépítés is.
Az új paksi atomerőmű építésének megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás felfüggesztését kéri a Greenpeace. Arra hivatkoznak, hogy annyi eljárás van folyamatban Paks II. miatt Magyarország, illetve a kormány döntései ellen, hogy az illetékes hivatalnak érdemesebb volna a projektet nem még nagyobb bajba kevernie.
Az utóbbi napokban több olyan mélyütést is kapott a magyar kormány Brüsszelből, amitől valóban komoly veszélybe kerülhet az új paksi atomerőmű építésének jelenlegi terve. A témában Brüsszel nem bekeményített, csak most ért el bizonyos (még mindig nem központi) kérdések véleményezéséig, és most úgy tűnik, Budapest eddigi, "minden rendben van, mindent jól csináltunk"-érvelését távolról sem érzik megalapozottnak.
Tovább turnézik a magyar delegáció a környező orsázgokban a paksi atomreőműépítés megkezdéséhez szükséges közmeghallgatásokra. A horvát, osztrák, román helyszínek után Kijev, Ukrajna fővárosában kérdezett bele Aszódi Attila előadásába
Genfben, egész napos ülésen tárgyalja pénteken az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága azt a beadványt, amelyet az Energiaklub és a Greenpeace Paks II ügyében adott be tavaly júniusban. Magyarország számára hatalmas presztízsveszteséget okoz, hogy a kormánynak a nagy tekintélyű, az ENSZ égisze alatt működő szervezet meghallgatásán magyarázatot kell adnia a paksi beruházás ügyében.
A brit nukleáris reneszánsz groteszk céltáblává válik: a Hinkley Point C atomerőművi beruházás olyan komoly finanszírozási gondokkal küzd, hogy már bejelentett halasztás csak akkor nem válik véglegessé, ha gyorsan két kínai cég is színre lép.