Fehér aranysakált lőttek ki Tolna megyében
A vadászok nyúlsírósíppal csalogatták elő a ragadozót. Az elszaporodott aranysakálok jelentős problémákat okoznak a gazdáknak.
A vadászok nyúlsírósíppal csalogatták elő a ragadozót. Az elszaporodott aranysakálok jelentős problémákat okoznak a gazdáknak.
Az állatok alapvetően félnek az embertől, ezért nem veszélyesek, de megjelenésük mégis riadalmat kelt a lakosságban.
A nő megpróbálta elkergetni az állatot, de az nekiugrott.
A kutyákat a bevetés előtt egy éven keresztül kondicionálták arra, hogy felismerjék a sakálok ürülékét.
Az elszaporodott aranysakálok egy nemrég elhunyt asszony sírját is kiásták.
Fácánvadászatot rendeztek, farkast lőttek helyette.
Az aranysakál egyébként Európa délkeleti és középső területein honos.
A falkában vadászó aranysakál dám- és gímszarvasborjút, őzgidát, vadmalacot is elragad, az állatnak ráadásul nincs természetes ellensége, ahol megjelenik, ott visszaszorul a rókaállomány.
Ennyibe kerülnek évente az aranysakálok, a kóbor kutyák és az elharapódzó lopások okozta károk a juhágazatnak. A juhtenyésztők érdekképviselete szerint törvénymódosításokra is szükség lenne a kármérték csökkentésére.
Visszatértek a Buda környéki erdőkbe a régen toportyán néven ismert aranysakálok. Emberre nem veszélyesek, főleg kisebb emlősöket fogyasztanak.
Elszaporodtak a sakálok Somogyban, és egyre közelebb merészkednek a településekhez.
Az aranysakál a kilencvenes évek elején bukkant fel újra Magyarországon, az állományt mára már 8800 körülire becsülik. Tolnában már házak körül is látták őket, vadászati módszereik pedig olyan stresszt okoz a vadállatoknak, hogy menekülni kezdenek az adott területről.