Amerikai kutatók szerint olyan méreganyagot termelnek az afrikai Viktória-tóban lévő algák, amely májkárosító hatása miatt súlyos egészségkárosodáshoz vezethet. A tó vizét 47 millió ember használja.
A pár milliméterestől az egy centisig terjedő algasejtek lebegnek a víz alatt és a felszínén is.
Tucatnyi uniós államban problémás a nitrátszennyezés, köztük van Magyarország is. Az Európai Bizottság határozottabb lépéseket vár a tagállamoktól, de maga is tenni fog azért, hogy csökkenjen a természetes vizeket tönkretevő és euró-milliárdos kárt okozó szennyezés, amit elsősorban a túlzott műtrágyahasználat okoz.
A fonalas kékalga több helyen is megjelent, majd eltűnt, de Szigliget és Balatongyörök partjainál még ott van, igaz, határértékeken belül. A hétvégi lehűlés tovább javíthat a helyzeten.
Az algák csütörtökre eltűntek az északnyugati partról, de bármikor visszatérhetnek.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében az Ighiel-tavat vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy Románia legnagyobb karszttavában drasztikus átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben, amelyben olyan távoli tényezők is szerepet játszottak, mint a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat.
A szélsőséges időjárás hatással van a tó élővilágára.
A Balatoni Limnológiai Intézetet vezető Jordán Ferenc szerint azonnal abba kéne hagyni a zöldterület beépítését a tó mellett.
A Balaton nyugati részén tömegesen jelentek meg a kékalgák a vízfelszínen, a két héttel ezelőtti méréshez képest megduplázódott a számuk. Hetente kellene mérni a vízminőséget, de csak havonta teszik.
A globális felmelegedés hatására példátlan méreteket öltő algavirágzás zöldre festi a tiszta vizű hegyi tavakat az Egyesült Államok nyugati részén.
Az is kiderült: hiába a védőintézkedések, ha egy tó melegszik, jobban fog algásodni.
Egyelőre nincs jele a tavalyihoz hasonló algásodásnak sem.