Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A Wisdom nevű albatroszt még 1956-ban gyűrűzték meg.
Madárvédelmi programként indult, ám a zavarosban halászó hajók elleni hatékony megoldássá vált francia tengerkutatók kísérlete.
„Kémkedő” albatroszokat vetnek be az orvhalászok ellen a Csendes-óceán déli részén, ahol francia külbirtokok is vannak, mert vészesen csökken a halállomány.
Wisdom a biológusok által valaha is megfigyelt legöregebb szabadon élő madár, a hatvanas évei közepén járó albatrosz ráadásul hamarosan újra anyai örömök elé néz.
Harmincmillió évvel ezelőtt albatroszok keringtek a mai Északi-tenger területe felett; száz éve talált csontokról derült ki most, hogy valaha itt élt albatroszokhoz tartoznak.
Kanadai kutatók bebizonyították, hogy a ritka Amszterdam-szigeti albatrosz DNS-e jelentősen eltér legközelebbi rokonáétól, a vándoralbatroszétól. Húsz éve vitatkoznak arról a szakemberek, hogy a két madár különálló fajnak minősül-e.