A koronavírus-válság idején különösen aktuális az a kérdés, hogy egy vállalkozás hogyan optimalizálhatja adóterheit. A HVG Újrakezdés a válság után című kiadványában kínál tippeket.
Magyarország sem szavazta meg az adóelkerülés elleni EU-s javaslatot.
Fantomtőkének tekinthető a világ összes közvetlen külföldi tőkebefektetésének több mint harmada – állapította meg egy elemzés.
Mintegy 19,9 milliárd eurót küldött bermudai bejegyzésű leányvállalatának 2017-ben a Google egy holland fedőcégén keresztül, így csökkentve az Egyesült Államokban és Európában fizetendő nyereség-, illetve forrásadóját.
Jövőre központi adatbázisból gyakorlatilag bárki számára megismerhetőek lesznek a gazdasági társaságok és különböző jogi személyek tényleges tulajdonosai.
Akár 280 ezer forintot is visszakaphatnak az államtól év végén a megtakarítók. Két fontos új szabály született idén, mindkettő a fogyasztóknak kedvez.
Azt gyanítják, hogy az ottani leányvállalat az anyacéghez hasonlóan adóparadicsomokban adózik, és így több milliárd euróval károsítja meg a francia államot.
A parlamentnek döntenie kell, mit kezdjenek az Apple óriásbüntetésével, ezért hazahívták a képviselőket a nyári szünetről.
A francia hatóságok az adóellenőrzés részeként razziáztak a világcég francia központjában.
A most kiszivárgott dokumentumok keltette világraszóló botrány nyomán épp nem úgy tűnik, hogy leáldozóban lennének az offshore-paradicsomok, pedig a politikusok régóta ígérgetik, hogy a nemzetközi egyezmények egyre szigorúbban próbálják gátolni ezt az üzleti technikát. De mire jó egyáltalán az offshore cég, és tényleg ördögtől való az egész találmány?
Adóparadicsomi körülményeket teremtett a magyar szabályozás néhány üzletágban, amit világcégek sora ki is használ – írja a friss HVG.
Egy hosszú huzavona után a Facebook és a brit kormány megállapodásra jutott, hogy az amerikai cég több millió fonttal magasabb adót fog fizetni. Nem lesz nehéz, 2015-ben mindössze 4327 fontot fizetett, mert központját nem Nagy-Britanniában tartotta.