Magyarországon a legfiatalabb generáció a legmozgékonyabb munkahelyváltásban, nemzetközi átlagban azonban az idősebbek. A magyar Z generáció tagjainak régiós összehasonlításban sem fontos a munka, és döbbenetesen sokan mennének külföldre.
Másképp gondolkoznak a pénzről a fiatalok és az idősebbek – ez derül ki a Cofidis kutatásából, amelyben azt is vizsgálták, mit tanultak a gyerekek a szülőktől és mit adnának tovább.
Az elmúlt években nemcsak a generációváltás okozott kihívásokat a munkaerőpiacon, a járványhatás is felforgatta az eddigi munkakultúrát. Nemcsak tudatosabbak lettünk, de kevesebbet is fogyasztunk. Ez pedig új szemléletet teremtett: a munkavállalók ma már elutasítják a klasszikus sémákat, és új módszerekre, motiváló, fenntartható munkakörnyezetre vágynak.
Éppen húsz évvel ezelőtt debütált a vásznon kedvenc varázslónk első története, a Harry Potter és a Bölcsek köve. A könyvek és a filmsorozat egy egész generáció életét határozták meg, köztük a miénket, a Potter-imádó milleniálokét is. Együtt felnőni a szereplőkkel a Griffendélben maradandó élmény volt, még akkor is, ha időnként irigykedtünk, mert a mi általános iskoláinkban nem voltak olyan szeszélyesek a lépcsők, és bájitaltan helyett nekünk csak a sima szorzótábla jutott. A Harry Potter-filmeket várni évről-évre, majd beülni rájuk egy nagy adag popcornnal, számunkra életérzéssé vált.
Négy szülőből hárman aggódnak a gyermeküket veszélyeztető okoseszköz-függőségtől, minden negyedik szülő pedig már tapasztalt is függőségi tüneteket gyermekénél – derült ki a Huawei hazai kutatásából, amely az Y-generációs szülők digitális nevelési szokásait vizsgálta. A felmérés szerint a szülők jellemzően csak rövid időre adják készülékeiket gyermekeik kezébe, azonban akadnak olyan helyzetek is, amikor egy hároméves gyermek naponta 5 óránál többet használt okoseszközt. A szülők túlnyomó többsége felügyeli, mire használja csemetéje az okoseszközöket.
Pesszimisták az 1980/90-es években születettek, ha a gazdaság várható helyzetéről kérdezik őket. Egészen mások a céljaik az életben, mint az idősebb korosztályoknak.
Bár a bértárgyalási taktikákat kőbe vésettnek tartottuk, leginkább arra szolgáltak, hogy az állásinterjún sutba dobjuk őket, hiszen csak kevesen mernek beleállni az alkuba. Az Y generáció elvárásai és a munkaerőhiány azonban gyökeresen átformálta a bérharc szabályait.
Hiába a csökkenő munkanélküliség, a KSH legutóbbi adata szerint rohamtempóban növekszik a betöltetlen pozíciók száma. Tapasztalt és megbízható munkaerőt találni a legnagyobb kihívás.
Mit csinálnak a mai fiatalok a startupoknál? Tényleg lustábbak, mint az idősebbek, vagy csak máshogy gondolkodnak a munkáról? Miért mennek el Magyarországról és mi motiválja őket, hogy visszajöjjenek? Mi az, hogy „értelmes munka” 2017-ben? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Bridge Budapest startup-ösztöndíjas tehetségeivel, és közben elképzeltük, hogyan lehetne élni és dolgozni egy utópisztikus Magyarországon. Riport.
A kívülállók nem hittek abban, hogy a cég szokatlan üzleti modellje sikeres lehet a netes ételrendelés telített piacán. Most bezzeg sokan veregetik a nyomorgatott civilek segítségére siető fiatal vállalkozók vállát.