Orbán Viktor mély tisztelettel köszönte meg, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök díszvendégként hívta meg Magyarországot a hsziameni kereskedelmi vásárra. Megnéztük, mi is ez.
A pekingi rezsim meg akarja akadályozni, hogy a Li Ko-csiang volt miniszterelnökre emlékezés rendszerkritikává váljon, különösen, hogy a politika és a hadsereg csúcsain váratlan leváltások találgatásokat okoznak.
Évszázados kihasználásért és személyes megaláztatásokért vehet bosszút Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő, ha segítségre szoruló partnerként kezeli Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Sok tanulsággal szolgál a szocialista múlt ahhoz is, milyen szerep jut a kis Magyarországnak a nagyhatalmak játszmáiban.
Csiang Cö-min a kommunista párt tekintélyuralmát képviselte, mégis toleránsabb volt, mint az ország mostani vezetője, akit ő indított el a hatalom felé vezető úton.
Hozzá hű embereket válogatott maga mellé a hatalom csúcsára a harmadszor is pártfőtitkárrá választott Hszi Csin-ping. Az egyszemélyi hatalommal viszont egyszemélyi felelősség is járhat.
A hatalma elé állított maradék korlátok lebontásával hosszú időre Kína vezetője maradhat Hszi Csin-ping, akinek tíz éve alatt az ország a szuperhatalommá válás küszöbére érkezett. A gazdaságban és a társadalomban mutatkozó feszültségek Hszi ambícióit is fékezhetik.
Hszi Csin-Ping pártfőtitkár, a farkasharcos diplomáciának elnevezett nagyhatalmi fellépés megalapozója a tisztsége meghosszabbítására készül. A következő években komoly egymásnak feszülés várható az Egyesült Államokkal.
Összehívták a Kínai Kommunista Párt kongresszusát, ahol lebonthatják az utolsó akadályt Hszi Csin-ping korlátlan uralma elől.
Huszonöt évvel ezelőtt, 1997. február 19-én ért véget Teng Hsziao-ping (vagy akinek pinjin átírással jobban tetszik: Deng Xiaoping) hosszú és fölöttébb változatos élete. Nem érte meg a 21. századot, de mégis ő lehet a 21. század egyik legfontosabb embere. Ugyanis ő találta fel a bolsevik mintájú politikai diktatúra gazdaságilag működőképes formáját, tehát ő gondoskodott arról, hogy a Szovjetunió bukása után is legyen agresszív egypárti diktatúra a nagyhatalmak között, mégpedig iszonyatos tömegénél fogva (is) erősebb, hatásosabb és veszélyesebb nagyhatalom, mint elődje volt – meghatározó tényező a 21. században.
A Kínai Kommunista Párt történelme harmadik meghatározó vezetőjévé emelte Hszi Csin-pinget, aki ezzel fontos lépést tett ahhoz, hogy a következő kongresszuson megőrizhesse Mao Ce-tung óta nem látott egyeduralmát.
A bolsevikokat másoló tucatnyi forradalmár száz éve hozta létre a Kínai Kommunista Pártot, amelyet az induláskor még a szétesőben lévő ország vezetésére is esélytelennek tartottak. Azóta viszont a világ második legnagyobb gazdasági hatalmát építette fel.
Szóban és tettben is megerősítette Peking, hogy a magáénak tekinti Hongkongot, amelynek sorsába kívülről nem tűr beleszólást, a belső ellenzéket pedig a vártnál is drasztikusabb nemzetbiztonsági törvénnyel kényszeríti megadásra.