Egy volt ÁVH-s hagyatékából került elő az az állambiztonsági tananyag, amely egy 1956 előtti, a Magyar Rádió elfoglalására készülő összeesküvés példáján keresztül taglalta, miként kell az ilyen ügyeket felgöngyölíteni. A HVG alábbi, 2010. október 6-án megjelent cikkét a 93 éves korában, Párizsban elhunyt ellenálló-forradalmár Sujánszky Jenőre emlékezve közöljük újra, változtatás nélkül.
Az Államvédelmi Hatóság nem tartozott elszámolással arról, hogy kit gyilkolt meg, kit kínzott halálra, kit deportált a Szovjetunióba. Titkos pereiről csak a beavatottak értesültek, és még mindig kevés szó esik azokról, akiket nem az 1956-os forradalom után, hanem úgymond „békeidőben” ítéltek halálra, majd végeztek ki. Koncepciós perekről, az ezek előtt alkalmazott inkvizíciós módszerekről, az ÁVH kegyetlenségéről mesélt a hvg.hu-nak a Franciaországban élő Sujánszky Jenő. A Mezartin-csoport egykori vezetője politikai fogolyból lett Corvin közi harcos. 1956 novemberében el kellett menekülnie Magyarországról, és csak 34 évvel később, 1990-ben látogathatott ismét haza.