A lombkoronasétányos ügyéről ismert helyi fideszes országgyűlési képviselő unokaöccse, Tasó Béla polgármester júniusban elvesztette a választásokat, de szeretett volna még hathavi illetmény formájában némi végkielégítéshez jutni az önkormányzat pénzéből.
Máris paprikás hangulatot teremtett, hogy októberig gúzsba kötött győzteseknek és teljhatalmú veszteseknek kell lesniük egymás lépéseit sok önkormányzati képviselő-testületben. Szlavkovits Rita cikke.
Persze azért azt leszögezi, hogy „tudomásul vették” a választók ítéletét.
A kínai akkuüzem még csak épül Debrecenben, az ottani autógyár sem termel még, de már a város nagyberuházásait kiszolgáló beszállítóknak helyt adó ipari park létesítésére készül a közeli Nyíradony, a kormány pedig szívesen segít.
Már zúg a traktor és fúrja a lyukakat annak az erdőnek a hűlt helyén, ahol az elhíresült, fák nélküli lombkoronaösvény épült Nyírmártonfalva határában. A polgármester szerint minden jogszerű volt, az erdő akkor is erdő, ha ki van vágva. De mégis, mennyi értelme van lombkoronasétányokat létesíteni erdőnek kinéző monokultúrás faültetvényekben?
A helyi Fidesz sorosozással rohant neki Hadházynak és a sajtónak.
Nyíradonyban és környékén Tasó László fideszes képviselő az erős ember, most, hogy unokaöccse indul a polgármesterségért, egy nyíradonyi alapítvány 332 milliós kormánytámogatást kapott. Aminek az elnöke korábban Tasó volt.
Szegeden félig már ledózerolták az egyik romatelepet, de a neheze még ezután következhet. Mostanra szinte csak azok a családok maradtak ott, amelyeknek erre semmilyen jogcímük nincs. Ahogy most Nyíradonyban, az ivóvíz elzárása után Szegeden is kiderült, nem elég pusztán a pénzt odaadni.
Nem használhatják a nyíradonyi közösségi mosodát azok a családok, akiknél elzárták a vizet. A polgármester kameránk előtt igyekezett bebizonyítani, hogy a közösségi ház igenis nyitva áll, miközben előtte helyettese elismerte, hogy nincs.
Idősek, gyerekek maradtak víz nélkül.