A széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben a több tízezer évvel ezelőtt élt, ma még vitatott besorolású Neander-völgyiek igen ügyesek, ravaszok és alkalmazkodóképesek voltak – derül ki egy kutatásból.
A több mint 40 ezer éves barlangi festmény a jelek szerint a monszunidőszak eltolódása és a környező cementgyárak pora miatt van végveszélyben. Pedig ez az egyik legrégebbi példája az ember figuratív képalkotásának és misztikus gondolkodásának.
Egy Irakban feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy már a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek is "halotti szertartással" búcsúztathatták halottjaikat.
A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból.
Termékenységük csökkenése okozhatta a Neander-völgyi ember kihalását egy új elmélet szerint, amelyet francia egyetem kutatók állítottak fel egy populációs modell alapján.
A Neander-völgyi ember valószínűleg ugyanúgy felemelkedve járt és hasonlóan ívelt gerincoszloppal rendelkezett, mint a modern ember – állapították meg egy nagyon jó állapotban megőrződött csontváz számítógépes rekonstrukciója alapján svájci és amerikai kutatók.
A modern emberhez hasonlóan összetett nyelvet használhatott a Neander-völgyi ember - derült ki az izraeli Kebara-barlangban talált mintegy 60 ezer éves nyelvcsontlelet vizsgálatából. A felfedezés megingathatja azt a meggyőződést, hogy összetett módon csak a Homo sapiens képes beszélni.
Gyakori lehetett a vérfertőző kapcsolat a szibériai Neander-völgyiek kis létszámú csoportjaiban - derült ki egy ötvenezeréves lábujjcsont DNS-vizsgálatából.
Noha agyának mérete azonos volt a vele egy időben élt Homo sapiensével, a Neander-völgyi ember agyának más volt a szerkezete: jelentős része a látást szolgálta más funkciók, például a társadalmi kapcsolattartás kárára - állítja egy szerdán közzétett tanulmány.