Nadia Comăneci nem kerülhette el, hogy a románok hőséből a kommunista rendszer hőse legyen, de az ötszörös olimpiai bajnok ma már birtokba vette a saját életét és történetét is. A hamarosan kezdődő párizsi olimpia előtt felejthetetlen pillanatok felidézésével hangolódunk a játékokra. Sorozatunkban most 1976-ba utazunk vissza az időben.
Amikor a Ceaușescu-rendszer legnagyobb büszkesége 1989-ben Magyarországon átszökve megérkezett az Egyesült Államok bécsi nagykövetségére, és annyit mondott, „Nadia Comăneci vagyok és menedéket kérek”, a követség alkalmazottai úgy néztek rá, mint egy kísértetre. Romániában viszont egyik napról a másikra hősből áruló lett, és ahogy az anyja fogalmazott: „már csak az Isten tudja, mi lett volna, ha nem jön a forradalom”. Nadia Comăneci nemcsak a tornász ellenfelei, hanem a Securitate felett is győzelmet aratott, de a titkosszolgálat és a besúgók totális ellenőrzése alatt eltelt évekből nyomasztó valóság rajzolódik ki.
