Kovács Árpád: Az államadósság "elkoptatható" egy elviselhető arányig
Belátható időn belül az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 60 százalékig levihető, de eleinte a csökkenés nagyon szerény mértékű lesz – véli a Költségvetési Tanács elnöke.
Belátható időn belül az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 60 százalékig levihető, de eleinte a csökkenés nagyon szerény mértékű lesz – véli a Költségvetési Tanács elnöke.
Egyelőre nem kívánta érdemben kommentálni a parlament által hétfőn elfogadott adó- és járulékváltoztatásokat Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az M1 Ma reggel című műsorában kedden, úgy fogalmazott, ezek az intézkedések a 2013-as költségvetés fenntartásához kapcsolódnak, s a tervezett GDP-arányos államháztartási hiány tartásához kötődnek.
A Költségvetési Tanács a növekedési kockázatok mellett finanszírozási kockázatokat is lát a jövő évi költségvetési tervben, mivel az IMF/EU-hitellel a büdzsé bevételeiben ugyan nem számol a gazdasági minisztérium, de a makropálya tervezésében igen. Kovács Árpád szerint amennyiben mégsem születik meg a megállapodás, az több százmilliárd forinttal rontja a költségvetés finanszírozási helyzetét.
Ha 2012-ben a költségvetésben számított fél százaléknál kisebb lesz a gazdasági növekedés, akkor a bevételi oldal elmaradása miatt korrigálni kell a kiadásokat - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke csütörtökön a Napi Gazdaság által szervezett Makropálya - haladóknak konferencián.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki közleményében visszautasítja Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke kijelentéseit, mondván, "egy hiteltelen ember ne beszéljen hitelességről". Kopits a Heti Válaszban arról beszélt: Orbánnak meg kellene válnia Matolcsytól. Nem ő az egyedüli, aki az utóbbi időben a minisztert támadta, nemrég Járai Zsigmond egyik nyilatkozatát utasította vissza sértődött hangnemben a minisztérium.
A Költségvetési Tanács korrekt és független működése feltétlenül bizalomnövelő tényező, növeli az ország iránti bizalmat - mondta a Költségvetési Tanács kedden kinevezett új elnöke, az Állami Számvevőszék korábbi vezetője. Kovács Árpád nagyon fontosnak tartja, hogy Magyarország megkösse a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a tervezett megállapodást. Nem elsősorban a pénz miatt, hanem azért, mert az megerősíti az ország finanszírozhatóságát, egyfajta jelzés lesz a pénzpiacok felé - emelte ki.
Megint busás fizetéshez juttatná Rogán Antal Járai Zsigmondot. A Költségvetési Tanácsban végzett munkájáért mintegy kétmillió forintot kaphatna a Fideszhez közelálló közgazdász - derül ki a gazdasági bizottság fideszes elnökének a stabilitási törvényhez benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslatából.
Ha nem szigorítják érdemben a rokkantnyugdíjazás és az előrehozott, illetve korkedvezményes nyugdíjazás szabályait, úgy a kormány terveiben szereplő egyenlegjavítási célok teljesíthetetlenek lesznek az eddig vázolt intézkedésekkel – derül ki Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) friss tanulmányából, amely a kormány munkaerőpiacot, szociális ellátó rendszert és nyugdíjrendszert érintő intézkedéseit vette górcső alá.
Simor András úgy véli, rendkívül erős jogosítványokat ad az Alaptörvény a Költségvetési Tanácsnak (KT), olyanokat, amelyeknél erősebbeket nehéz elképzelni. A jegybank elnöke szerint ezt a tanácsnak független, átlátható és célszerű működéssel, szakmailag megalapozott véleménynyilvánítással kell megszolgálnia.
A Költségvetési Tanács elemzőcsapata a szélnek eresztése után nem fejezte be tevékenységét, hanem nonprofit civil kezdeményezésként létrehozta a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) társaságot, amely első elemzésében (technikai kivetítésében) bemutatta: mi történne a magyar gazdasággal, ha a kormány semmit nem lépne.
Mind a Költségvetési Tanács (KT), mind az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bírálta friss jelentésében a 2011-es költségvetés tervezetét, mert az nem eléggé átlátható, ráadásul a kijelölt hiánycélt nem a megfelelő szerkezetben éri el. Lehet, hogy a nyugdíjpénztárak százmilliárdjait feleslegesen költik el, mert a büdzsé tervezett keretei között a fenntartható gazdasági növekedés nem alapozható meg?